Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Mozsolics Amália: Hephaistos sántasága

A bronztárgyakban előforduló más anyagok között is vannak mérgező hatásúak, mint pl. az ólom is. Ez azonban a nervus radiálist támadja meg, amitől a kéz feszítő izmainak bénulása jön létre. Ez volt a múlt század végén, sőt a század elején a fazekasok gyakori betegsége. Nagyon ritkán támadja meg az ólom a lábszáron levő feszítő izmokat beidegző nervus peroneust. Általában a rézzel dolgozóknál arzén az a fém, amely mérgező hatású. A krónikus arzén mérgezés erős, fájdalmas ideggyulladással kezdődik, később kifejlődik az érzéstelenség, a lábizmok, ritkábban a kézizmok bénulása. Végül fulladásos rohamok és szellemi gyengeség áll be. Tehát az arzénmérgezés a légzőszerveket is megtámadja. Ki ne ismerne rá Hephaistosra, amint nehezen lélegezve, fújtatva, szinte mint vígjátékfigura biceg az olympusiak között. Valerius Flaccus szerint „alternos aegro conctantem poplite gressus"" — tehát a térdhajlás alatt mozgatta nehezen lábait. A germán monda szerint is a térd alatt volt béna Wieland. A Valerius Flaccus-féle idézet is a nervus peroneus megbetegedését látszik igazolni. Dr. Pacséry főorvos szerint Hephaistos sántasága arzénmérgezés következménye lehet. A vázaképekből a betegségre vonatkozólag természetesen biztos véleményt mondani nem lehet, az azonban megállapítható, hogy a művészek Hephaistost jól fejlett felsőtesttel és sorvadt lábszárral, általában deformált lábbal ábrázolják. A deformitás lólábtartásnak felel meg, néha túlzott fokon, amit művészi elrajzolásnak tudunk be. 1. ábra. Athéni lámpatöredék az Empedokles-gyűjteményben. Hephaistos jobb lába normális, a bal láb azonban az equinus varus állást mutatja, ami a nervus peroneus laesióra utal. A lámpa domború képe talán az Alkamenes-féle Hephaistos szobor utánzata. A szobor kr. e. 420 körül készült és Athene szobra mellett állott