Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

MŰHELYTANULMÁNYOK - T. Pajorin Klára: A Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár Ritkasággyűjteménye

A hungaricák között több példányban is (3 azonos kiadás) fellelhető Bonfini Magyar történetének német fordítása (Frankfurt, S. Feyerabendt, 1581).

48 Egy kéttagú kolligátum Michael Glycas és Constantinos Manasses Annalesét tartalmazza e műveket Jo. Lewenclaius Zsámboky könyvtárából adta ki először (Bázel, Episcopii, 1572; 1573).

19 Egy másik könyvet, amelyben Tacitus művei (Históriáé, Annales, De moribus Germanorum, lulii Agricolae vita) szerepelnek, kiadója, Justus Lipsius Zsámbokynak ajánlott. E kötet tulajdonosi bejegyzései is figyelmet érdemelnek."'" A régi magyar könyvállományról szólva, először is szükséges kiigazítani egy régebbi ismertetés tévedését.

31 Nincs ui. a Könyvtár birtokában Apáczai Magyar Encyklopaediájának és Moller Concilium medicum de curanda peste című művének első kiadása. (Mindkét mű szerepel a Könyvtár állományában, de későbbi kiadásban.) Wernher György De admirandis Hungáriáé aquis című munkája viszont nemcsak fotókópiában, hanem eredetiben is fellelhető a ritkaságok között. A Ritkasággyűjteményben három olyan, a régi magyar könyv kategóriájába tartozó kötet található, amelyek a Szabó-iéh RMK-ban nem szerepelnek. Ezeknek az egyik a „francia Aesculapius", Antonius Mizaldus Neunhundert GedächtnuBwürdige Geheimnuß vnnd Wunderwerck című művét tartalmazza, amelyet Henisch György ültetett át német nyelvre (Bázel, P. Perna, 1582).

32 Andreas Argolus az 1667. évre szóló asztrológiai kalendáriumot írt — e munka magyar fordításának töredékét (D ív) a MTA könyvtárában könyvtáblából áztatták ki, és orvostörténeti vonatkozásai miatt, csereként átadták az Orvostörténeti Könyvtárnak. Ruland János Dávid németországi származású volt, de pozsonyi orvosként, majd Bethlen István gróf udvari orvosaként működött, és II. Ferdinánd magyar nemességgel ajándékozta meg. A Ritkasággyűjteményben Pharmacopoea nova (Nürnberg, M. Endter, 1644) című könyve szerepel, három Galénosz-kötet (S. 320, S. 321, S. 322) pedig tulajdonosi bejegyzését őrzi. A régi magyar nyomtatványokat — az ősnyomtatványokhoz hasonlóan — táblázat szemlélteti. Ismeretes, hogy régi magyar nyomtatványainkból igen kevés példány maradt fenn általában hazánkban (XVI. századi magyarországi nyomtatványainknak alig több mint 1 %-a ; átlagosan három példány egy-egy műből).

33 Az Orvostörténeti Könyvtár régi magyar könyvállományának viszonylag szerény száma hozzájárulhat a fellelhető példányok számadatának módosításához. IV. A 92 kötet kézirat — néhány kivételtől eltekintve — orvosi és gyógyszerészeti témákkal foglalkozik, keletkezési ideje szerint pedig a XV —XX. századot öleli fel. Négy kéziratról jelent meg eddig tanulmány, a többinek alaposabb tartalmi vizsgá48 Alexander Apponyi: Hungarica. München, 1903. I. 482. 49 App. Hung. Neue Samml. I. 1835; uo. 1838. 50 App. Hung. Neue Samml. I. 1843. — A könyv kötésborítóján super-exlibris, alatta belenyomva az 1577-es évszám. Possessorok: B. Lankles Porfes; Aron Nejj Conj. S. Paul (1823); Stephanus Szaczczai; Barkácsy Báró Gábor; Dionysius Eszterhazy de Galantha. Egy bejegyzés az első kötésborító verzójáról: ,,Ezt a könyvet Kükűlővárt kaptam g. Bethlen Jósef sógoromtól". 31 Képek a gyógyítás múltjából, i. m. 89. 32 A Szabó-RMK-ban (III. 636) a mű 1574. évi kiadása szerepel. 53 Hervay Ferenc: A XV—XVI. századi magyarországi könyvnyomtatás számokban. M. Könyvszemle, 1966, 63 — 66.