Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)
MŰHELYTANULMÁNYOK - T. Pajorin Klára: A Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár Ritkasággyűjteménye
Meg kell jegyezni, hogy az itt bemutatott — a ritkaságfajták megoszlását illusztráló — adatok egyes esetekben csupán megközelítő jellegűek. Ennek oka egyrészt az, hogy a Gyűjtemény feldolgozottsága még nem teljes. Több kötetnek hiányzik a címlapja és a kolofonja, és meghatározásukra még nem került sor. Ilyen esetekben a nyomtatott szöveg jellege, a kötés vagy a possessiós bejegyzés, az előszó dátuma stb. volt az alapja a fenti ritkaságkategóriákba való besorolásnak. Másrészt olyan kolligátumok is akadnak, amelyekben XVI. századi nyomtatványok vannak egybekötve XVII. századiakkal. /. Az inkunábulumok legfontosabb adatai a magyarországi ősnyomtatványkatalógusban megtalálhatók. 8 A Sajó—Soltész katalógus adatain csupán egy helyesbíteni való van: Brunschwig Chirurgiájának inkunábuluma csak egy példányban — Gersdorff Feldtbuch der Wundtartzney (Strassburg, Johannes Schrott, 1517) című művével egy kötetbe kötve — egy kolligátum második tagjaként található meg a Könyvtárban. Az ősnyomtatványok egyéni jellemzőt (feltüntetve raktári számukat is, ui. ezek a Sajó—Soltész katalógusban szerepelnek, de nem minden esetben) az 1. táblázat szemlélteti. A Biga salutis inkunábulum érdekességeként megemlíthető, hogy hátsó kötéstáblájában talált meg Borsa Gedeon egy XVI. sz. eleji magyar nyelvű virágénektöredéket (Zöldvári ének), amely az Országos Széchényi Könyvtárba került. 10 A könyv kötése, hajdani possessorai, kézírásos bejegyzései alapján határozta meg Borsa G. a virágének keletkezési helyét és idejét. //. A Ritkasággyűjtemény vetustissima — rariora állományának több mint 2/3-a 400-nál több szerző orvosi és gyógyszerészeti témájú vagy vonatkozású munkája. A legtöbb művel képviselt szerző Hippokratész és Galénosz; 26 kötetben csak az utóbbi szerző munkái találhatók, és jó néhány kolligátumban is szerepelnek egyes művei és a hozzájuk írott kommentárok. Az orvosi rariorában képviselt szerzőkre és szakágakra jó példákat lehet találni az eddigi ismertetésekben. 11 A Gyűjtemény XVI. századi orvosi nyomtatványainak az egyes szakágak szerinti megoszlásában a bőr- és nemi betegségeket tárgyaló kötetek vezetnek: a morbus gallicus például, az ősnyomtatványokkal együtt, több mint 30 kötetnek a témája, ezenkívül még más XVI. századi gyűjtőkötetekben és a kéziratok között is találhatók e témakörre vonatkozó művek. Az R. Harkó Viola és Vida Tivadar által ismertetettemagyar könyvek és hungaricák. E legutolsó kategóriába soroltuk azokat a könyveket is, amelyek megjelenési idejük, témájuk szerint nem számítanak ritkaságnak, viszont formájuk, kötésük, tulajdonosi bejegyzéseik, különleges metszeteik miatt ritkasággyűjteményben való kezelésük indokolt. 8 Sajó Géza—Soltész Erzsébet: Catalogus incunabulorum quae in bibliothecis Hungáriáé asservantur. Vol. I—II. Bp., 1970. 9 British Museum General Catalogue of Printed Books. London, 1965 — 1966. (Rövidítése a továbbiakban — hivatkozásként azoknál az említendő könyveknél, amelyek e katalógusban szerepelnek — : BMC.) 85. 59. (Az első szám a kötet-, a második azon belül a kolumnaszámot jelenti.) 10 Borsa Gedeon: Ismeretlen virágének töredéke. Irodalomtörténeti Közlemények, 1957, 236—237. — Mezey László: Középkori magyar írások. Bp., 1957. 366. 11 R. Harkó Viola - Vida Tivadar: i. m. 129-150.
