Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

MŰHELYTANULMÁNYOK - T. Pajorin Klára: A Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár Ritkasággyűjteménye

A SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI KÖNYVTÁR RITKASÁG GYŰ JTE MENYE T. PAJORI N K LÁRA A. 25 éve fennálló, több mint százezer kötetet magában foglaló Semmelweis Orvostörténeti Könyvtárnak — orvosi könyv-, folyóirat-, disszertáció- és különlenyomat-állománya mellett — legjelentősebb értékű gyűjteményét alkotják régi és ritka könyvei, valamint kéziratai.

1 Sok olyan nagybecsű ritkaság található közöttük, amely méltó arra, hogy számon tartsuk. A következő ismertetés a Könyvtár ritkasággyűjteményét kívánja nagy vonásokban bemutatni, néhány értékes kötetet közelebbről is szemügyre véve. A Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár 1951 májusában jött létre; alapjául a volt budapesti irgalmas rendi kórház (ma ORFI) akkor kb. 6000 kötetes könyvtára szolgált.

2 Gyarapodásának első fázisát egyes vidéki szerzetes rendi (pl. a pécsi és az egri irgalmas, a váci piarista stb.) könyvtárak orvosi és gyógyszerészeti kéziratainak átvétele jelentette. Mennyiségben és értékben a legjelentősebb állomány a Budapesti Orvosegyesület könyvtárának átvétele (1952. máj. 27.) során jutott az Orvostörténeti Könyvtár birtokába.

3 Az orvosegyesületi könyvtár után a második legértékesebb 1 A Könyvtárról és állományáról szóló eddigi ismertetések: Kapronczay Istvánná: 10 éves az Országos Orvostörténeti Könyvtár. Az Orvosi Könyvtáros, 1961, 16—20.; Antall József—R. Harkó Viola: A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár rövid ismertetése, kialakulásának története. Az Orvosi Könyvtáros, 1971, 1. 3—16.; Képek a gyógyítás múltjából. Orvostörténeti Közlemények, (Suppl. 5.) Bp., 1972, 84—96.; R. Harkó Viola— Vida Tivadar: Jelentős régi orvosi művek a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtárában. Az Orvosi Könyvtáros, 1968, 3. 129—157.; Buzinkay Géza: XV-XV1II. századi ritkaságok a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtárban. Magyar Könyvszemle, 1973, 3—4. 395—397. 2 A budai irgalmas kórház alapító levelét (1806. okt. 15.) — a tulajdonukban levő Császárfürdőt a Rendnek adományozva — Marczibányi István és felesége, Kesselőkeői Majthényi Mária állíttatta ki. Ezt az alapító levelet 1806. nov. 15-én Görgey Márton esztergomi érseki helynök, 1807. máj. 8-án pedig I. Ferenc király megerősítette. 1856-ig a magyarországi rend- és kórházak az osztrák—magyar rendtartományba tartoztak. (Vö.: Emlékirat az Istenes Szent Jánosról nevezett irgalmas-rend magyar tartománya Budapest (budai) rend- és kórházának újjáépítése és 1903. szeptember 29-én történt ünnepélyes felavatásának alkalmára. Bp., 1903). Az irgalmas könyvtári alapállomány tulajdonosi bejegyzéseit figyelembe véve megállapítható, hogy annak egy része előzőleg a bécsi, ill. a pozsonyi rendház birtokában volt. 3 Az Orvosegyesület Könyvtára, melynek alapját 1842-ben Stessel Lajos orvosdoktor vetette meg kb. 1500 kötetes könyvgyűjteményével, maga is heterogén eredetű gyűjtemény volt. Anyagát elsősorban orvosok, így Flór Ferenc, Jankovich Antal, Würtler József, Tóth Nepumoki János, Grósz Xavér Ferenc, Hirschler Ignác (1882), Pollák Henrik