Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 77. (Budapest, 1976)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Czagány István: Az európai orvos- és gyógyszerésztudomány feudalizmuskori befolyása a magyarországi orvoslásra. I. 996—XIV. század

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK AZ EURÓPAI ORVOS- ÉS GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNY FEUDALIZMUSKOR I BEFOLYÁSA A MAGYARORSZÁGI ORVOSLÁSRA I. 9 9 6 - X I V. S Z. CZAGÁNY ISTVÁN FEJLŐDÉS A XII. SZÁZADIG: MONTECASSINO ÉS SALERNO HATÁSA A koraközépkori 1 kereszténység elsősorban valláserkölcsi világnézetével próbált beavatkozni az ember biológiai életébe. Számunkra ma már alig érthető, primitív törekvései az ókori, antik orvostudomány felismeréseivel és emberszemléletével ellentétben állottak közel egy évezreden keresztül. Magát az embert sem természetes mivoltában látta, hanem főként a „természetfeletti, halhatatlan" lényegét értékelte — sokszor biológiai érdekeinek rovására. Ez a felfogása vagy másfélezer éven keresztül rányomta bélyegét a „keresztény orvostudomány" fejlődésére. Mindaddig, amíg Európában a hivatalos ideológia a metafizikus idealista világszemlélet volt. A mondottak érzékeltetésére csupán néhány példát említünk, Origenes neves görög egyházi író (185 — 254) még a házaséleten belül is azt követelte, hogy a nemi érintkezés „szenvedély nélkül" következzen be. Ez azért is furcsa, mert például Tertullianus (160—230) a fogamzás utáni negyven napon belül megengedhetőnek tartotta az abortust. Sőt a Valens császár (364—378) udvarában élt Vinditianus és Szent Ágoston (354—430) a magzat két-, háromhónapos koráig tartotta megengedhetőnek az abortálást. Viszont Basilius Magnus (330—379) kappadóciai püspök — akinek Caesarea kapui előtti xenodochiuma már nagymennyiségű kisebb-nagyobb épületből állott (basileások) — és Joannes Chrysostomos (354—407) — Aranyszájú Szent János konstantinápolyi pátriárka — ezt súlyosabb bűnnek tartotta, mint a gyermekgyilkos­ságot és a magzatelhajtásnál is súlyosabbnak a fogamzásgátló szerek alkalmazását. Jellemző, hogy maga Szent Ágoston például 430 körül már az apácáknak is meg­engedte a havonkénti fürdést. IV. Benedek pápa pedig 900 —903-ban elrendelte a „méhenbelüli keresztelés"-t, amit a feltárt szeméremajkak között fecskendővel végeztek el, ha a magzat lelkét „félteni lehetett a boszorkányok hatalmától." 2 Viszont szaktudományos területen távolról sem volt ekkora ellentét a keresztény orvostudo­mány és az ókori medicina között. 1 A koraközépkor, de egyáltalán a középkor időrendi körülhatárolása igen nehéz. Nem­zeti történelmünk sajátosságai miatt csak az 1000—1526 közötti időt — az első esztergomi johannita kórház felállításától Paracelsus első magyarországi útjáig — sorolhatjuk ide és tárgyaljuk a jelen tanulmányunkban. 2 Hints Elek: A középkori orvostudomány. Budapest, 1930. 48., 113., 50. V.o. Szent­iványi Róbert: A szentírástudomány tankönyve. Budapest, 1946. 725., 724. Hauszmann Alajos: Kórházépítészeti tanulmányok. Schwarzel Sándor szerk.: A Magy. Mérn.

Next

/
Thumbnails
Contents