Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 77. (Budapest, 1976)

FÓRUM — Wesselényi Miklós megvakulása - Bíró Imre: Wesselényi Miklós szembajáról

kifejlett szürkehál yog, jobb szemén kezdődő — valóiéiban lueses — idegsorvadásról van sző). A gyógymód: feloldó-erősítő kezelés (diétával együtt), s amellett: kedélynyugalom, tiszta levegő, sűrű és eras testmozgás és szemének kímélete,,"

1S Érthető, hogy milyen meglepetéssel olvastam ezeket a sorokat, amelyek minden tendenciózus voltuk ellenére — hiszen Deák Ferenc ezzel az orvosi bizonyitvánnyal készült érvelni Wesselényi büntetésének felfüggesztése (elhalasztása) mellett — mégis az első komoly és érdemleges orvosi tanúságtétel Wesselényi állapotáról és szembajáról. De még meglepőbb a bizonyítvány szemészeti passzusa, amely - legalább is Trócsányi értelmezésében — a vakság okának magyarázatképpen a szürke hályogot nevezte meg! Ennek a megállapításnak frappáns újszerűsége, amelyről Wesselényi látásvesztésével kapcsolatban egyetlen feljegyzés sem tesz említést, késztetett arra, hogy ne csak a fordított és idézett bizonyítványt, hanem az eredeti okmányt is tanulmányozzam. Az Országos Levéltár kérésemre fotókópiát készíttetett az okiratról (1. az ábrát), amelynek szemészeti része német eredetiben a következőképpen hangzik : ,,b) Schwerer und bedenklicher ist das Leiden der Augen des Herren Barons: indem das linke bereits gänzlich erblindet, mit einem vollkommen entwickelten schwarzen Staare (amaurosis perfecte evoluta) behaftet ist; im rechten aber ebenfalls unzweifelhafte zeichen eines in der Entwicklung begriffenen schwarzen Staares (

amaurosis incipiens) zu erkennen sind, sorgfältige und passende Behandlung zu verhindern möglich ist." Összevetve az eredeti szöveget Trócsányi értelmezésével, a félreértés nyilvánvaló, amennyiben Trócsányi a „schwarze Staar" (feketehályog) kifejezést szürkehályognak fordította, nyilván abban a nem-orvos hitben, hogy ami hályog, az csak a laikusoktól is legjobban ismert szürkehályog lehet. Ő — mint történész — nem tudhatta, hogy a szem belsejében s a szemfenéken levő minden látásrontó folyamatot, aminek külső vizsgálattal semmiféle magyarázatát nem tudták adni, a szemtükör felfedezése (1850) előtti időkben ,,feketehályog"-nak neveztek.

19 A bizonyítvány értékét emeli, hogy azt az ország akkori legkiválóbb orvosai — köztük a szemészet két olyan képviselője, mint Fabini professzor és Szabó János — fogalmazták s minden bizonnyal alapos, előzetes vizsgálat után. A szemészeti diagnózissal azonban — legalábbis pathogenetikai tekintetben — nem lettünk sokkal okosabbak, mert a jobb szemen „incipiens", a balon „perfecte evoluta" amaurosisa („schwarze Staar"-vakság), éppen úgy fedhet látóidegsorvadást, mint glaucoma simplexet — hogy csak a már gyanúba vett szembajoknál maradjunk. A bal szem 18 Cit. Trócsányi. Századok, 1960: 799. p. (A bizonyítványról 1. a 7. pontot). lf! A „Schwarze Staar"-ról, a XVIII —XIX. századforduló legkiválóbb szemésze, J. Beer, a bécsi egyetem szemésztanára, a korszak szemészprofesszorainak — köztük a Wesselényit is vizsgáló Fabininak mestere, a következőket írja: „Die Benennung schwarzer Staar, — Amaurosis, Gutta Serena, Suffusio nigra, kann wohl nur jene Beschränkung oder vollkommene Auf hebung des Sehvermögens heissen, welcher zunähst ein krankhafter Zustand des Selmervengebildes zum Grunde liegt." Majd a következő oldalon: ,,. . .der schwarze Staar nicht immer eine für sich allein bestehende Augenkrankheitsforni sein könne, sondern nicht selten als die symptomatische Erscheinung irgend eines andern Augenleidens vorkommen müsse wie das der Fall z.B. bei der Augenwasser sucht

.. . bei dem Glaukom, u. dgl. ist." (J. Beer: Lehre von den Augenkrankheiten, Wien, 1817. II. köl, 419. és követk. oldalak.)