Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 77. (Budapest, 1976)

FÓRUM — Wesselényi Miklós megvakulása - Miskolczy Dezső: Wesselényi Miklós megvakulása

II. FELKÉRT HOZZÁSZÓLÁSOK WESSELÉNYI MIKLÓS MEGVAKULÁSA MTSKOLCZY DEZSŐ A

mikor 1838. március 13-án a hetek óta fenyegetően áradó Duna Pest városát elöntötte, Wesselényi Miklós hajnalban csónakba száll és három napon át kora reggeltől besötétedésig pihenés nélkül evez, kormányoz, biztos helyre szállít öreget, gyermeket, fulladozót, beteget. Mentés közben reáfagy az átázott ruha, de azzal mitsem törődik, noha őmaga sem egészséges, vesekövek gyötrik, köszvény kínozza, félszemére vak. A veszély elmúlása után azonnal a károsultak segélyezésének megszervezésébe fog és terveit március 20-án még a vele szemben nagyon is elfogult nádor is jóváhagyja. Másnap pedig közlik vele, hogy jelen helyzetében további közreműködését felsőbb helyen nem engedélyezik. Pedig még a cenzúrázott lapok is megírják hősies magatartását. És amikor április 27-én Laborfalvi Róza a magyar színházban elszavalja Vörösmarty „Árvízi hajós"-át, a lelkesedés tetőfokra hág, alig ér véget, a művésznőnek újból el kell szavalnia a verset. De miért akarják a mentés ünnepelt hősét félretolni? Mert négy éve — 1834 óta — hűtlenségi per folyik ellene azért, mert a szatmári gyűlésen az örökváltság hasznát és szükséges voltát bizonygatta a megye nemességének (Trócsányi Zs.). De már 1831 óta, amikor meggátolta birtokain a kötéllel való katonafogást, keresték a kormánykörök az ürügyet arra, hogyan távolíthatnák el a politikai életből a magyar reformnemzedék vezérét. Mostani bűne pedig: nyomda felállítása tilalom ellenére, küzdelme a kormány felelősségéért, a szólás szabadságáért, a személyes biztonságért, a jobbágynépért, a népek egyenlőségéért. Hiábavaló Wesselényi minden tiltakozása, „derekas védelme" a vádak ellen. A hétszemélyes tábla 1839. február 8-án jóváhagyja a királyi tábla korábban hozott ítéletét: büntetése háromévi börtön. Wesselényi perének kezdete óta nem hajlandó kegyelmi kérvény benyújtására, pedig egészségi állapota folyton romlik. Lenhossék országos főorvos hiába bizonyítja már 1838. augusztus 30-án, hogy balszeme farkashályog miatt megvakult és a hályog a jobb szemén is kialakulóban van. A nagy per tehát 1839. február 8-án véget ért. A magyar múlt folyamán volt már néhányszor ilyen vagy ehhez hasonlatos főbenjáró per: Wesselényi Ferenc nádor összeesküvése, a jakobinusok elítélése, II. Rákóczi Ferenc küzdelmes sorsa. Wesselényi Miklós megkezdi fogházbüntetésének kitöltését a budai várban. Szűk cellája nincs messze Kossuthétól. Barátainak erőfeszítései végre mégis eredménnyel járnak; Deák Ferenc még V.Ferdinánd elé is járul kérésével, hogy barátjának gyógykezelése idejére függesszék fel