Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 77. (Budapest, 1976)

Folyóiratokból - Sudhoffs Archiv, 1974 (T. Pajorin Klára)

betegségek terjedését sem, nehézségek tehát továbbra is voltak. A XIX. század végére természetessé vált a nővérek és orvosok számára a szublimátos oldatban való kézmosás és a ruha átváltása, mielőtt a betegágyhoz mentek. Először csak a fehér kötény, majd a fehér köpeny használata lett kötelező. A múlt század végére már Európa valamennyi jelentős városa rendelkezett gyermekklinikával. A cikk befejezésül a legjelesebb gyermekgyógyászok munkásságát említi meg, Jonathan Hutchinson t ( 1828 -1913), Thomas Barlow-t (1845— 1945) és George Frederic Stillt (1868-1941). Kapronczay Katalin SUDHOFFS ARCHIV — 1974 Bd. 58., No. 2. Helmut és Hans Huchzermeyer Die Bedeutung der Musiktherapie der Griechen von der Frühzeit bis zum Beginn des Hellenismus (113—148. p.) című tanulmánya a görög zene logosz—rüthmosz— melosz hármasságából a ritmust emeli ki mint a zeneterápiában centrális helyzetű, alapvető jelentőségű elemet, és bemutatja, milyen orvosi terapeutikus hatásokat tulajdonítottak neki. A tanulmányban a szerzők a Homérosz előtti időktől kezdve tárgyalják a görög zene sajátosságait, a paian-énekek kialakulását és ritmikai kérdéseit, az aulosz hangszer tulajdonságait, az elsősorban pszichikai betegségek leküzdésére szolgáló, zenével előidézett katharzis-fajtákat; részletesen leírják a pythagoreusok, Platón és Arisztotelész a zenével való gyógyítással és neveléssel kapcsolatban kifejtett ismereteit és elméleteit; végül a phryg, a ión és a lyd hangnemeket jellemzik és terapeutikus hatásaikkal foglalkoznak. T. Pajorin Klára