Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 77. (Budapest, 1976)

ADATTÁR - Füves Ödön: Margó Tivadar orvosprofesszor származása

MARGÓ TIVADAR PROFESSZOR SZÁRMAZÁSA FÜVES ÖDÖN A

magyarországi görögök történetét kutatva az Országos Levéltárban számos olyan adatot sikerült találnunk, amelynek alapján meg tudjuk állapítani Margó Tivadar zoológus és orvosprofesszornak, a darwinizmus jelentős magyarországi úttörőjének származását. A szakirodalomból

1 annyi ismeretes, hogy a professzor édesapja Margó György pesti szerb plébános

2 volt, akit a magyar szabadságharc alatt kinyilvánított forradalmi érzelmei miatt 1849-ben egy időre bezártak az Újépületbe. Személyéről közelebbit Dionisziosz Popovics budai szerb püspöknek egy 1816. jan. 30-án a Helytartótanácshoz küldött jelentéséből tudhatunk meg.

3 Eszerint Georgius Margó ercsi születésű 35 éves pap, akit 1815-ben szenteltek fel. A székesfehérvári cisztercitáknál járt iskolába. Kiválóan tudott magyarul, németül, szerbül, görögül és románul, kevésbé ismerte a latin nyelvet. A püspök fenti jelentéséből világos, hogy a plébános 1780 körül született, és hogy a család Ercsiből származott. Ez utóbbi adatot szem előtt tartva kísértük figyelemmel a magyarországi görögök összeírásait. Az 1754. évi összeíráskor Fehér megye még negatív jelentést küldött a görögök jelenlétéről. 1771-ben — egy újabb összeírás szerint

4 — azonban Ercsiben már élt 2 görög kereskedő, Joanneses Marcus Markovics. A Markovics névalak a görög Marku-nak szerb variációja, amelynek magyar változata a Markó, majd később a Margó

5 alak. Az említett összeírásban szereplő Marcus Markovics azonos lehetett tehát azzal a Markó Györggyel, akinek 1775. aug. 17-i hűségeskü-okmányát sikerült megtalálnunk". Mária Terézia ui. 1774-ben elrendelte, hogy csak azok a görögök kereskedhetnek továbbra is szabadon, akik családjukat behozzák az országba és hűségesküt tesznek. Az eskütételi iratból kiviláglik, hogy Markó György már 10 év óta (tehát 1765 óta) Ercsiben lakott Theodor (Tivadar) nevű egyetlen fiával együtt. Az apa, hogy a hűségesküt letehesse, 1774-ben elment feleségéért hazájába, Szipiszchába. (Ma Dél-Albániában fekvő helység.) Az esküszöveg 1 Réti E.: Magyar darwinista orvosok. Communicationes ex Bibliotheca Hist. Med. Hung. 31 (1964) 155 — 161. — Réti E.: Darwin's Influence on Hungarian Medical Thought. Medical History in Hungary 1972. (Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 6.) 158—159. 2 A Karlócai Érsekség 1846. évi sematizmusa szerint Margó 297 szerb hivőt pásztorait. 3 Országos Levéltár (OL) Depart. Relig. Gr n. u. 1816. fons 17. 4 OL Misc. fasc. 2. No. 8. 1771. 5 A görögök névhasználatára 1. Füves Ö.: Die Namen der Pester Griechen. ActaLinguistica, 21 (1971) 125-128. 6 OL Misc. fasc. 2. No. 8. 1775.