Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)
TANULMÁNYOK - Moess Alfréd: Az 1739—40. évi pestisjárvány a távolból és közelről
A születések száma erőteljes növekedést mutat : az 1719—24. évek évi 340 főnyi atlagáról 1735—38 közt évi 510-re emelkedik, ami egyben amellett szól, hogy jelentős bevándorlással állunk szemben, mivel nincs jogunk és okunk feltételezni, hogy a születési arányszám nőtt ily mértékben. Nos, a születések száma 1739-ben visszaesik az 1735—38-as évek 510 főnyi atlagáról 380-ra, mégpedig úgy, hogy az első hat hónapra 263 születés esett, a második félévre pedig 117. A születéseknek, ill. fogamzásoknak van mindenütt egy bizonyos rendje, amelynek komplex okai vannak (biológiai okok, környezethatás: a gazdasági élet, főleg a mezőgazdaság évi üteme stb.). 10 A 4. és -5. számú, grafikon bemutatja a születések és fogamzások 1200-hoz viszonyított görbéjét az 1719—38. évekre vonatkozólag, amelyből kitűnik, hogy Kecskemét római katolikus lakossága körében az átlagosnál nagyobb számú születés ez időben január—'március és augusztus—november hónapokra esett; ennek megfelelően a fogamzások zömükben április—júniusban és november— januárban történtek, azaz tavasszal, kora nyáron és a tél első felében. A 6. számú grafikon tanúsága szerint a születések megszokott rendje a pestisjárvány évében felborult: a születések száma a járvány kezdetétől számított két hónap múlva, a járvány csúcspontján: júniusban erősen visszaesett, és az év második felében mélyen az átlag alatt maradt. Folytatólag, 1740-ben a születések májusig továbbra is mélyponton vannak, júniusban viszont felugrik a születések száma, és az év végéig magas szinten marad. A grafikon alapvonalán látható havi beosztás vonatkozik a születések alakulására, fent pedig a fogamzás szempontjából vannak a hónapok feltüntetve; utóbbi azt mutatja, hogy a születések számában bekövetkezett 1740. júniusi ugrásnak 1739. szeptember havi fogamzás felel meg, ami érthető is, mert 1739. szeptembere lényegileg az első járványmentes hónap. Az 1740. év így ismét emelkedést hoz a születések számában: 421 születés van ebben az évben regisztrálva, de ez a szám még mindig több mint százzal marad el az 1738. évi maximumtól. Nagyjából hasonló a helyzet a reformátusoknál is: 1738-ban a születések száma 274, 1739-ben leesik 187-re, éspedig úgy, hogy az év első öt hónapjában a havi átlag 20, az év hátralevő részében pedig 12. Itt is a járvány kitörése után két hónappal, júniusban esik vissza a születések száma, mint a katolikusoknál, de 1740-ben érdekes módon csak augusztusban nő megint ugrásszerűen, azaz a katolikusokhoz viszonyítva két hónap késéssel, ami 1739. novemberi fogamzásnak felel meg. 1740-ben a reformátusoknál 236 volt a születések száma; az első hét hónap átlaga 12,5, a hátralevő öt hónapé pedig 29,5. Az 1740. évben még egy jelenség észlelhető: nő az előző évekhez viszonyítva az élet első hetében bekövetkező és a születéstől számított egy hónapon belüli csecsemőhalálozások száma. Ismeretes, hogy az élet első hetében bekövetkező halálozás a kiskorúak halálozásának az a tétele, amelyet hazánkban mindmáig 10 A „fogamzás" itt és a következőkben természetesen úgy értendő, hogy a regisztrált születésekkel kapcsolatos fogamzásokról, illetve valószínű fogamzási idejéről van szó, de semmiképpen sem az összes fogamzás számáról a közölt időszakban.
