Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)

TANULMÁNYOK - Moess Alfréd: Az 1739—40. évi pestisjárvány a távolból és közelről

is tekintetbe vesszük, hogy a járvány idején másban is haltak meg emberek — mintegy 700 áldozatot szedett a római katolikusok közül. Már az áldozatok abszolút száma is lényegesen alacsonyabb, mint 1739-ben a pestis áldozataié : egy ötödét sem teszi ki. A város, pontosabban a római katolikus hitfelekezet lélekszámához képest a pusztulás még kisebb, hiszen Kecskemét lakossága közel 100 év alatt jelentékenyen megnőtt. Ami azonban különösen lényeges: a koleraáldozatok korösszetétele egészen más, mint a pestisáldozatoké. Figyelmen kívül hagyva az 1 éven aluliakat, az 1831. augusztus 10— szeptember 10. közt meghaltak közül 1—10 éves 14% 11—20 éves 6% 21—30 éves 8% 31—40 éves 11% 41—50 éves 15% 51—60 éves 17% 61—70 éves 15% 71—80 éves 11% 80 éven felüli 3% A 30 éven felüliek aránya itt 72%, sőt az 50 éven felülieké is még 46%, míg a pestis által leginkább megtizedelt 5—30 évesek aránya alig éri el a 20%-ot. Azt jelenti ez, hogy a kolemáidozatoknak majdnem a fele túl van már azon a koron, amely a reprodukció szempontjából jelentős. Érthető, hogy a népesedés, ill. a népszaporulat alakulására a^ kolerajárvány sokkal kisebb befolyással bír, mint az 1739. évi pestis. Összefoglalva még egyszer ez utóbbinak a jellemzőit, megállapítható, hogy nemcsak a lakosság számának tekintélyes csökkenését idézte elő, hanem mélyrehatóan befolyásolta a népszaporulat jövőbeni alakulását is azáltal, hogy leginkább azokat a korosztályokat tizedelte meg, amelyek vagy még a házasélet elején voltak, vagy éppen csak 5—20 év múltán léptek volna a propagatív korba. Nem hagyhat} ebből a szemszögből az sem figyelmen kívül, hogy a kritikus korcsoportok halálozásában szokatlan nőtöbblet jelentkezik, amely — ha nem is volt elegendő ahhoz, hogy felbillentse a nemek egyensúlyát — mindazonáltal szűkítette a jövendő szaporulat bázisát. A PESTISJÁRVÁNY HATÁSA A NÉPESEDÉSRE A fejezet címében foglalt kérdést háromféle aspektusból vizsgáljuk, elsőként abból, milyen befolyást gyakorolt a pestisjárvány az 1739—40. évek népesedésére.