Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)

TANULMÁNYOK - Moess Alfréd: Az 1739—40. évi pestisjárvány a távolból és közelről

szonyítva — több mint kétszeresére emelkedik a halálozások száma, márciusban pedig több mint háromszorosára; a járvány kitörésétől, áprilistól, a napi halálozások átlaga a kecskeméti római katolikus lakosság körében így alakul : április 7,5 május 24,1 június 42 július 31 augusztus 10,7 A szeptemberi halálozások száma még mindig magas, nagyjából a fele az augusztusinak, majd a szám továbbra is körülbelül ilyen mértékben csökken, míg végre decemberben megint a normális szinten van, A kecskeméti reformátusoknál a havi halálozások száma a következőképp alakult 1738-ban és 1739-ben: III. táblázat I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. ÖSZszes 1738 14 16 18 25 13 14 8 11 14 6 14 15 168 1739 32 33 32 119 488 680 377 128 73 63 49 14 2088 1740-ben a református halálozások száma csupán 112 Ez a rendkívül alacsony szám azt mutatja, hogy ugyanaz történt, mint a katolikusoknál: a gyengébb konstitúciójúakat elragadta a pestis. Arra kell következtetnünk, hogy az 1738. évi halálozás a maga havi 14es átlagával az adott populáció és viszonyok mellett a normális szintet képviselte, és ha ennek a tükrében nézzük a fejleményeket, úgy a reformátusoknál már korábban — januárban — jelentkezik halálozási többlet, míg a havi halálozások száma ugyanúgy decemberben éri el megint a normális szintet, mint a katolikusoknál. A járványhónapokban a reformátusoknál a napi halálozások átlaga a következőképp alakul: április 4 május 15,7 június 22,7 július 12,2 augusztus 4,1 Szeptembertől náluk is csak fokozatosan csökken a havi halálozások száma. A 2. számú grafikon szemlélteti az 1739. évi római katolikus és református halálozási görbét, külön-külön és együttesen, havonként, a 3. számú grafikon pedig az öt járványhónap napi halálozási görbéjét a két felekezetre vonatkozólag, 5 Orvostörténeti Közlemények 75—76.