Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)
KRÓNIKA
Az ünnepséget követő plenáris ülésen dr. Zalai Károly főtitkár a Társaság 50 éve alatti fejlődéséről, valamint a jelenlegi állapotról és a jövő törekvéseiről számolt be. A kongresszus négy napja alatt 6 szekcióban 265 tudományos előadás hangzott el. A gyógyszerésztörténeti előadások (7 külföldi és 12 hazai kutatótól) nemcsak kiváló szakemberek (F. Hoffmann, F. Madai, T. E. Wallis és Kazay Endre) életével és munkásságával foglalkoztak, de ismertették a múlt századbeli hazai és külföldi gyógyszerészet helyzetét, a képzéssel kapcsolatos problémákat a gyógyszerkincs változásait, sőt a háborús idők gyógyszerellátási módozatait is. Z. B. 1848/49-ES GYÓGYSZERÉSZEK EMLÉKTÁBLÁJA Az 1848/49-es szabadságharc 125. éves ünnepségeinek keretében 1974. október 18-án a budavári Arany Sas Patikamúzeum falán újra elhelyezték és a Magyar Orvostörténelmi Társaság, valamint a Magyar Gyógyszerészeti Társaság megkoszorúzta a szabadságharcban részt vett gyógyszerészek márvány em1 éktábláját. Az emléktáblánál dr. Zalai Károly mondott beszédet. „Az ősziesre fordult hűvös, esős október 0-i vasárnapon ezrek igyekeztek Aradon a Maros partjára a 125 esztendővel kivégzett 13 honvéd tábornok feltételezett kivégzési helyén, emlékükre 1881-ben emelt obeliszkhez — kezdte szavait. —Az ünnepségen részt vett a magyar kormányküldöttség is, hogy elhelyezze a kegyelet virágait a hősök sírjára. Az 1848-as forradalom emléke még ma is fényesen tündököl, mert benne egybekapcsolódott a társadalmi haladás és a nemzeti függetlenség ügye. A mai napon a Magyar Gyógyszerészeti Társaság képviseletében mi is eljöttünk ezen emléktábla elhelyezési ünnepségre, hogy mi is lerójuk kegyéletünket a szabadságharcban részt vett gyógyszerész kollégáink emlékének. A táblát eredetileg 1948-ban, a szabadságharc centenáriumán a Budapesti Gyógyszerész Testület budapesti székházán helyezték el, s a tábla a szabadságharcban részt vett 17 gyógyszerésznek állít emléket. Ha végignézzük a neveket, arra a megállapításra jutunk, hogy ők nemcsak fegyverrel küzdöttek a magyar szabadságért és a társadalmi haladásért, hanem közülük többen a későbbiek folyamán a magyar gyógyszerészet vezető egyéniségei, kiemelkedő személyei lettek, harcot folytattak a gyógyszerészet tudományos és társadalmi előrehaladásáért. Utalok elsősorban Than Károlyra, zólyomi Wagner Dánielre és Fácányi Árminra. Az ő és a többiek fáradhatatlan munkájának köszönhető a magyar gyógyszerészet múlt századbeli előrehaladása, amivel megalaozták a fejlődés további lehetőségeit századunkban, a mi számunkra. Mély hálával és tisztelettel helyezem el a Magyar Gyógyszerészeti Társaság babérkoszorúját emléktáblájukra." B. G.
