Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Risse, Guenter B.: Modern China and Traditional Chinese Medicine (Némethy Ferenc) - Steinhart, Hiltrud: Arzt und Patient in der Geschichte, in der Anekdote, im Volksmund (T. Pajorin Klára)

szentelték, külön-külön tárgyalva az egyetemi központok gyógyszerészetét és képzését. A könyvhöz jól használható kronológiai táblázatot és életrajzi fejezetet mellékeltek. A könyv magyar vonatkozásait tekintve számos pontatlansággal találkozunk, így az orvos- és gyógy szer észettörténeti Múzeumok között nem említi a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumot, amelynek anyagából viszont több képet közöl. (Az egri Telekessy-patika holicsi edényeit, a Szent Lélek Patikát és díszítéseit stb.) Hasonló pontatlanságokkal találkozunk a gyógyszerkönyvek kialakulását tárgyaló fejezetben, amikor nem említi az első magyar gyógyszerkönyvet. A sok szempontból kiváló könyv sajnos csak lengyel nyelven jelent meg, pedig a gyógyszerésztörténészek már régen igénylik a hasonló színvonalú és módszertani erényekkel rendelkező átfogó munkát. Kapronczay Károly Risse, Guenter B. (szerk.): Modern China and Traditional Chinese Medicine* Springfield (Illinois, USA), Charles C. Thomas Publisher, 1973. VIII +167 p. A wisconsini egyetem orvostörténeti tanszéke 1972 áprilisában szimpóziumot rendezett a hagyományos és a modern kínai orvostudomány kérdéseinek tisztázására. Az ott elhangzott előadásokat tartalmazó könyv az első kísérlet a Kínai Népköztársaság egészségügyi viszonyainak minden újságírói szenzációhajhászástól ment, tudományos elemzésére. Az első két tanulmány a kínai orvoslás történeti gyökereit tárja fel, majd az akupunktúra rendkívül sokoldalú vizsgálata következik (az ősi és a mai akupunktúra összevetése, technikája, a modern operatív gyakorlatban való alkalmazása, aneszteziológiai jelentősége, szemtanúk esettanulmányai). A mai Kína közegészségügyi helyzetét elemző írások sorában külön figyelmet érdemel a „mezítlábas doktorok"-ról szóló. Ezek valójában se nem „mezítlábasok", se nem „doktorok", hanem a nagy orvoshiány (100 ezer lakosra jut egy orvos !) enyhítésére hivatott „paramedicinális" gyógyító személyek, önálló hatáskörrel rendelkező „egészségügyi káderek". A kötet végén gazdag bibliográfia könnyíti meg a kérdésben való további tájékozódást. Némethy Ferenc Steinbart, Hiltrud : Arzt und Patient in der Geschichte, in der Anekdote, im Volksmund. Eine sittengeschichtliche Studie. Stuttgart, Ferdinand Enke, 1970. 331 S., 331 Abb. A fenti kötet ismeretterjesztéssel egybekötött válogatást ad az orvostudomány múltjának humorából. A szerző célja az volt, hogy a humoros oldaláról mutassa be a páciensi és az orvosi etikát. A szép kiállítású, névjegyzékkel ellátott kötet három fő témakör köré csoportosítja anyagát: 1. Az orvosok világa (tanár és tanítvány; ragaszkodás a vélt igazsághoz; specialisták; kollégák egymás közt; az orvosok erkölcstelenségéről ; különös és túlzásba vitt gyógymódok) ; 2. Orvos és beteg kapcsolata (honorárium; az orvos a beteg szemszögéből; félreértések