Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)

ADATTÁR - Kapronczay Károly: Fodor József és Rózsahegyi Aladár levelezéséből

zését is 1881-ben. Az iparegészségtannal függ össze az is, hogy később Fodor Józseffel közösen végzett település-egészségügyi felméréseket, ami a maga korában európai viszonylatban is úttörő munkának számított. Felmérésükben statisztikai adatokkal bizonyították Budapest peremkerületeinek járványügyi és általános egészségügyi összefüggéseit, különös tekintettel a gyermekhalandóságra és a lakásviszonyokra.

1 Rózsahegyi Aladár a magyar közegészségtan területén úttörő munkát végzett, amikor a közegészségtan már klasszikusnak mondott alapkérdéseinek — a levegő, a talaj és a víz — kutatását az iparegészségügy területére kiterjesztette. Ilyen irányú kutatásokat Fodor József is folytatott, de Rózsahegyi ezt elsősorban a nyomdaiparra, az ólommal dolgozó iparágakra és ezek munkahelyi viszonyaira szűkítette.

5 Rózsahegyi Aladárt 1882-ben a kolozsvári egyetem közegészségtani intézetének vezetésével bízták meg. Kolozsvárott Rózsahegyi tudományos kutatásait bizonyos mértékig az oktató és egyéb munka korlátozta, de itt bontakozott ki szervező tehetsége. Szinte a semmiből szervezte meg intézetét, juttatta érvényre az ország második egyetemén a közegészségtan oktatásának szükségességét, majd a város különböző bizottságaiban a közegészségügyi törvény alkalmazásának fontosságát. A budapesti orvosi és közegészségügyi kongresszuson (1885) hozzászólt a központi közegészségügyi igazgatás kérdéséhez. Felszólalásában elsősorban a központi irányítás és a vidéki végrehajtás közötti hiányosságokat bírálta, külön rámutatott a kinevezett tisztiorvosok szakképzetlenségére, a túlzott adminisztrációra és arra, hogy sok helyen a tisztiorvosok fizetését a magánpraxis jövedelméhez viszonyították.

0 Az ország központi közegészségügyi irányításának alapját az orvosi statisztika megszervezésében és annak tudományos módszertanának kidolgozásában, látta. Saját tapasztalatai alapján bizonyította azt, hogy a megyei járványügyi jelentések nem fedik a valóságot.

7 Mint egyetemi tanár és elismert közegészségügyi szakember vett részt a Kolozsvár város rendezési és csatornázási tervét kidolgozó bizottság'munkájában. Mint a mellékelt levelek bizonyítják, javaslatait előzőleg Fodor Józseffel beszélte meg. Közéleti tevékenységével Kolozsvárt közegészségügyi szempontokból is a második magyar várossá kívánta fejleszteni, így nemcsak a Budapesten működő Országos Közegészségi Egyesület kolozsvári fiókosztályát szervezte meg, hanem 4 Fodor József: A lakásügy Budapesten. Nemzet, 1883. okt. 23. Fodor József : A lakásviszonyok befolyása a cholera és typhus elterjedésére. Ért. a természettud. köréből. 1885. XIV. köt. 2. füzet. Fodor József: A hosszú élet föltételeiről. Magy. Tud. Akad. Évkönyvei. XVII. 3, 1885. Rózsahegyi Aladár Budapest szegény és betegügyéről. Orv. Hetil. 1879. 5 Munkálkodás comprimait levegőben. Orv. Hetil. 1880. A könyvnyomdák levegőjéről. Orv. Hetil. 1881. Baktériumok tenyésztése színes anyagokban. Orv. Hetil. 1884. Idült ezüstmérgezések. Orv. Hetil. 1877. c Orv. Hetil. 1885. Kongresszusi beszámoló. 634, p. 7 Ezzel foglalkozik A fertőző betegségek eseteinek kötelező feljelentéséről (Orv. Hetil. 1880.) c. tanulmánya is.