Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)

ADATTÁR - Weszprémi István: A pestisoltás szükségének vizsgálata Fordította: Vida Tivadar

itatta édesítés közben az edényt, a salétromnak csodálatos mennyiségét vonzza magához a levegőből, úgyhogy megfigyelheted, amint pikkelyek alakjában hullik le az edény oldalairól* A tapasztalat bárkinek megmutatja, hogy egy libra [14] rendesen meszesített borkősó, ha kitesszük a nedves levegőnek, súlyában vagy tíz librára gyarapodik. Hazám szegényebb polgárai Szabolcs, Bihar, Békés és más vármegyékben számos kör alakú, tizenöt vagy húsz láb átmérőjű, tágas szérűket alakítanak ki a nyílt mezőkön, és kora hajnalban, amikor az éghajlat derült és harmatos, söp­rűkkel végigsöprik; rövid idő múlva szekérszámra hordják össze halmokba a salétromot, mit nyelvükön szék-sónak neveznek. Ám manapság csupán a szap­panosok és néhány tímár gazdagszik meg a természetnek ezen összehasonlítha­tatlan kincsén; ők sem szakszerűen, hanem valami véletlen folytán tanulták meg a használatát. Ó, mindenfajta ásvány termékeny anyja, mily kevés embert sze­reztél, aki igazán megbecsüli kincseidet ! Nem egyedül a régiségmaradványok, mint általában vélik, hanem a minden­felé meglevő csekély hasznú dolgok, minden hulladék és szemét, amit a termé­szet hármas nagy tartományából, az állati, növényi és köves világból gyűjtöttek Össze, és kezeltek a maga módján, jelentékeny haszonnal bőséges salétrom­mennyiséget nyújtanak a családapáknak. És minél gyakrabban ismétlik meg ugyanazoknak a dolgoknak kifőzését, e silány munka annál nagyobb kamattal hozza meg a maga jutalmát. A széles óceán tele van salétrommal, tele van vele mindaz, amit dagályos ölével táplál, mert tele van tengeri sóval; márpedig nincs a természetben semmi olyan só, amit ne tudnál a vegyi tűz és a levegő segítségé­vel salétrommá változtatni. Mindenféle szikla, szirt, kő, ha rétegesen meszesítik, bőségesen átitatódik vele. Közülük Glauber szerint némelyik oly gazdag benne, hogy minden száz hbrából könnyűszerrel kivonhatsz tizet. Hasonló módon, ha az emberek gondolkodása nem lenne oly balkezes, csupán a mészár­[15] székekből kis munkával nem megvetendő hasznot húzhatnának: próba útján szerzett biztos meggyőződés [ünk], hogy a levágott állatok kiengedett vérének száz librája nyolc vagy tíz librát tartalmaz belőle. Bár az emberi vér súlyát Keil metafizikai alapon annyira megnöveli, Harvey viszont Moulinnal együtt aritme­tikai alapon annyira csökkenti, hogy egyiküknek se hihetsz, mi azonban az orvo­sokkal általában azt mondjuk, hogy semmi esetre sem lépi túl a 25 librát. így hát szükségképpen legalább két libra salétromos sót kell hordoznunk a véredé­nyeinkben. Ám nehogy elhallgassak valamit is, a nemes Floyer volt mindenki közül annyira leleményes, hogy „Pszüchroluzia", azaz a Hideg fürdők c. művében

Next

/
Thumbnails
Contents