Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Duka Zólyomi Norbert: A magyarországi orvostudományi fejlődés gócpontjai a nagyszombati orvostudományi kar megalapítása előtt
1. Az esztergomi káptalan főiskolája, „Academia" az okiratokban, feltehetően a 11. századtól kezdve létezett a 14. századig, amikor már nincsen nyoma. A veszprémi káptalani iskola, III. Béla alatt állítólag — Ábel János szerint — egyetemi rangra emelkedett', de 1276 után, midőn Csák Péter nádor feldúlta és könyvtára is megsemmisült, már elvesztette jelentőségét. Egyik intézmény sem volt egyetem a középkor fogalmazása szerint. Hiányzott a pápai megerősítés és az ezzel kapcsolatos előjogok (címek adományozása, autonómia stb.) és a fakultások teljes létszáma is. Bizonyos elemek mégis orvosképzésre is mutatnak. Esztergomban 1325-ben János, honti főesperes, doctor medicináé, tanároskodott. 4 Egy pápai bulla szerint 1349-ben egy „Magister medicináé" működött itt. Veszprém esetében IV. László rendeletének szavai 1276-ból, hogy a tanítás úgy történt itt, „prout in Francia", homályosak ugyan, de nem zárják ki, sőt valószínűvé teszik, hogy az artes liberales tananyagának megfelelő oktatásról volt szó éppen úgy, mint ahogy az esztergomi akadémiának is volt artes liberales kara. És itt vagyunk a legfontosabb támpontnál: az artes liberales keretében bizonyos fokú orvosképzés mindig helyet kapott. Meggyőző példája ennek a prágai egyetem, ahol 1409—1600 mindenfajta orvosi oktatás a szabadművészetek karának keretében történt, illetve vele párhuzamos szórványos előadások alakjában. 5 Feltehető, hogy az ilyenfajta oktatás is orvosilag képzett egyházi személyeket nevelt, akik bizonyos szűkebb körben — káptalanok, kolostorok keretében — orvosi gyakorlatot is folytattak. 2. A további három, hogy úgy nevezzem, ősegyetem: a pécsi 1367-től, egészen rövid ideig, hiszen egyébként alig került volna sor a budai egyetem megalapítására 1388-ban, (ez a budai iskola a 15. század közepéig) és végül az 1465-ben alapított pozsonyi Academia Istropolitana, már fejlettebb intézmények voltak. Mind a háromnál fennállt a pápai megerősítés feltétele és csak rövid tartamú létezésük tette lehetetlenné, 6 hogy a magyarországi fejlődésre hatást gyakoroljanak. A velük kapcsolatos orvostörténeti adatok csak néhány tényre vetnek fényt: a) a pécsi intézménynek feltételezhetően volt orvosi kara, ezt a pápai megerősítés és a bolognai minta, melyre hivatkozik, impliciter magában foglalja 7 , de bizonyosan működött az egyetemen az artes liberales kara, párhuzamos orvosi előadásokkal. b) A budai egyetem orvoskarának egyik tagját is ismerjük. Ulrich von Rychenthal krónikájában szerepel Clostein Mátyás orvos, aki 1415-ben a konstanci zsinaton képviselte az egyetemet Zsigmond császár kíséretében. Sőt a szövegből 3 Ábel János: Egyetemeink a középkorban. Bp. 1881. 4 Weszprémi István: Succincta Medicorum Hungáriáé et Transsylvaniáé Biographia. III. köt. Bp. 1968. 170—171. 5 Cierny, Michal: Medizin und Mediziner an der Prager Karls-Universität von der Gründung bis 1654. (Inaugural-Dissertation.) Zürich 1973. 6 Linzbauer X. F.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungáriáé. Buda, 1852—1856. I. 250 alatti megjegyzése, hogy a pécsi egyetem még 1547-ben is „celebris" volt, teljesen alátámaszthatatlan. ő talán csak a lyceum jellegű változatára gondolt. 7 Hajnal József: A középkori pécsi egyetem és a Pécsi Orvostudományi Egyetem történetéből. Orvosi Hetilap, 1967. 26.
