Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Spielmann József: A kartéziánus szemlélet sodrában

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK A KARTÉZIÁNUS SZEMLÉLET SODRÁBAN* SPIELMANN JÓZSEF A 2 utóbbi évek irodalom- és művelődéstörténeti kutatásainak elmélyülésével összképünk a XVIL századi erdélyi szellemi mozgalmakról jelentősen gazdagodott. Az orvostörténeti kutatás területén e téren bizonyos lemaradás észlelhető. Sok adat ismeretes a XVIL századi erdélyi orvosaink életrajzából, aránylag kevés az orvosi irodalomnak a század szellemi áramlataival való összefüggéséről. Hiteles kép viszont csak akkor alakulhat ki, ha a hazai orvostudomány szintjének felméréséhez Európára való kitekintéssel állítunk mércét; Jakó Zsigmond szavaival élve — azt igyekszünk megállapítani, mennyire sikerült az erdélyi orvosoknak az európai tudományosság vérkeringésébe bekapcsolódniuk s az új ismeretek magját itthon elhinteniük. Weszprémi István mintegy 45 erdélyi orvos nevét tartja számon a XVIL századból, Demkó István már 100 orvosról tud. Bethlen Gábor idején indul meg az erdélyi protestáns ifjak tömeges peregrinációja a holland, német, olasz egyetemekre, s a központosított állam szétesése, a hűbéri anarchia ellenére, külföldi egyetemekre való áramlásuk a század végéig tart. Azt várhatnók, hogy ilyen nagyszámú, jól képzett orvos mellett a XVII. század orvosi irodalma különösen gazdag. Az eddigi kutatás nem ezt igazolta. Néhány latin, német és magyar nyelvű, főleg a pestissel vagy orvos-botanikával, dietetikai kérdésekkel foglalkozó írás mellett, csak a század végén, 1690-ben lát napvilágot Pápai Páriz átfogó műve, a Pax Corporis. Miért lankad hazatérő orvosaink ügybuzgalma? Az erdélyi puritán mozgalom és a kartéziánusok ellen foganatosított megtorló intézkedések, zsinati határozatok szegik tollforgató kedvüket? Igaz lenne a megállapítás, mely Tótfalusi Kis Miklós eklézsiakövetését, Mentsége megtagadását az erdélyi Galilei-pernek tekinti? Nyugat-Európában sem Giordano Bruno és Lucius Vanini megégetése, sem Galilei meghurcoltatása nem tudta megakadályozni a kísérletes tudomány előretörését. Az erdélyi orvostudomány visszamaradásának okát a hazai társadalmi viszonyokban kell keresnünk. A nyugat-európai polgárosodás szülte kísérletes tudo* Elhangzott 1973. szeptember 28-án Debrecenben a Weszprémi Emlékérem átvétele alkalmával. (A szerk.)