Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)
TANULMÁNYOK - Karasszon Dénes—Kurdi József: Adámi Pál (1739—1814) és a loimiatria története
Nógrád megyei visszavonultságából Adámi beadványt intézett az udvari kancelláriához egy Magyarországon felállítandó állatgyógyintézet létesítésére vonatkozó javaslatával [18], Ezt természetesen elutasították, és csak két év múlva, 1782. szeptember 14-én írta alá II. József a rendeletet, amely az akkor már Pestre költözött egyetem orvosi karán — egyelőre még betöltetlen — rendkívüli tanári állást szervezett [28, 48]. Ennek a „tanári állomásnak" betöltésére azonban már Wolstein tett javaslatot. Erről így ír Horányi [27, 30] : „Haec nos, cum legeremus primum, mirifice adtentos reddiderunt, illudque unum in votis habuimus, ut emerito Caesareo Regio Loimiatro veterinario-medicae artis professio in Universitate Scientiarum Hungarica publice docendo committer etur, et hoc modo Patriae nostrae cives luctuosam cladem a pecoribus avertere, et domesticas opes conservare, laetisque incrementis provehere quanto ocius consdiscerent. At nostris votis caelum respondit, dum huius loco ad Sedem Scientiarum Hungaricam Alexander Tolnay veterinariae insignis Magister, auctoritate regia eiusdem artis professor P. O. constitutus accederet, qui et felicibus experimentis et magna industria imroboque labore et voce ac libris editis laudatae artis praestantiam, utilitatem ac fere necessitatem omnibus in aperta luce collocavif. Adámi neve akkor került ismét előtérbe, amikor II. József halála (1790) után a politikai „recensuráló bizottság" minden reformintézkedést felülvizsgált. Wolsteint 1795-ben Ausztriából örökre kitiltották, Adámit rehabilitálták és kinevezték egyetemi tanárnak Krakkóba. Az 1794-i maciejowicei csata után ugyanis, Lengyelország harmadik felosztásakor (1795), Krakkó Bécs fennhatósága alá került, így nevezték ki Adámi Pált az újonnan felállított állatorvostani tanszék professzorává. Adámi mint „engedelmes alattvaló" elfoglalta új állomáshelyét, és 1804. szeptember 27-én meg is kezdte latin nyelvű állatjárványtani, állatgyógyászati, állatélettani és állattenyésztéstani előadásait. így lett Adámi Pál nemcsak Bécsben az állatorvostan első professzora, nemcsak Magyarországon az állatorvosi oktatás gondolatának egyik kezdeményezője, hanem a Nagy Kázmér által 1304-ben alapított ősi krakkói egyetem orvosi karán is az első állatorvos-professzor, aki azonban magyar lévén sohasem tudott megtanulni lengyelül. így csak az orvostanhallgatóknak tarthatott előadásokat latinul, az alacsonyabb előképzettségű, latinul nem tudó sebésznövendékek számára — akiknek ugyancsak kötelezővé tették az állatorvostan hallgatását — segédet kellett alkalmaznia: 1808. szeptember 29-én kezdte meg Adámi mellett tevékenységét A. A. Rudnicki, az első lengyel állatorvos-professzor. Midőn Krakkót visszacsatolták a varsói Lengyel Nagyhercegséghez (1809), Adámi visszatért Bécsbe, ahol érdemei elismerése mellett teljes fizetéssel emeritált, majd nem sokkal később, 1814. november 11-én 75 éves korában meghalt.
