Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

KRÓNIKA

vétlen vagy közvetett kapcsolatban álló elméleti kérdések megválaszolása a szovjet orvostudományi enciklopédiák egyik jellemző vonása. Egyáltalán nem pillanatnyi információk nyújtására szolgálnak, hanem az emberi ismeretek különböző területein is tájékoztatást nyújtanak, helyes képet adnak az adott kérdés mai helyzetéről. Az enciklopédia sajátos kulcsnak is tekinthető az adott témával kapcsolatos irodalom összegyűjtéséhez és egyben a különféle orvosi szakterületek közötti elkülönültség áthidalására szolgál. Az új kiadás 8 kötettel lesz kevesebb, mint az előző, de a szöveg összterjedelme nem csökken. Az orvostudományi enciklopédiákban újdonságnak számító táblázatok mindegyik kötetben megtalálhatók és lehetővé teszik a nagy mennyiségű információ szemléletes és kompakt elhelyezését. Az új kiadás több mint 15 000 cikkében több mint százezer orvosi-biológiai meghatározás szerepel (szemben a korábbi kiadás 80 ezrével) és körülbelül 13 000 színes és fekete-fehér illusztráció. A betegségek bel- és küföldön történt elterjedtségét bemutató földrajzi és orvos-földrajzi térképek is újdonságként szerepelnek. Több mint ötezer orvos és tudós dolgozik e nagyszabású munkán. Köztük olyan ismert nevek is szerepelnek mint például Pjotr Anohin akadémikus, Nyikolaj Dubinyin, Nyikolaj Blohin, Andrej Szunyezsnyevszkij és Jevgenyij Csazov. Az Orvostudományi Nagyenciklopédia főszerkesztője Borisz Petrovszkij, a Szovjetunió egészségügyi minisztere. (APN) ZEMPLÉN JOLÁN (1911—1974) Zemplén Jolán ismert tudománytörténészünk az év júniusában elhunyt. 1911. június 11-én született. Apja, Zemplén Győző műegyetemi tanár 1916-ban az I. világháborúban halt meg. 1935-ben matematika-fizika szakos tanári oklevelet, egy év múlva bölcsészdoktori oklevelet szerzett a budapesti tudományegyetemen, majd tanulmányi segéddíjas volt a Műszaki Egyetemen, 1942-től ugyanott beosztott középiskolai tanár. 1950-től intézeti tanár ill. docens volt, közben félállásban főelőadó a Művelődésügyi Minisztériumban (1950—1953). 1967-ben egyetemi tanári, tanszékvezetői kinevezést kapott. Fizikai közleményei a spektroszkópia és a viszkozitás köréből kerültek ki. Műveltsége, nyelvi ismeretei, humán és természettudományos képzettsége a tudománytörténet felé vezették már a felszabadulás előtt. 1941-ben jelent meg „A modern fizika világképe" c. könyve; korábban megírt fizikatörténeti monográfiája 1946-ban „A 3000 éves fizika" címmel jelent meg, második bővített kiadása 1950-ben. 1954-ben publikálta Roger Baconról szóló munkáját, lefordította Galilei „Párbeszédek" c. művét, amely két kiadásban jelent meg. Herzberg molekulaszínképekről szóló könyvét lefordította angolból. 1956-tól foglalkozott a hazai fizikatörténettel. Ennek eredményeként kandidátusi disszertációt írt és védett meg 1960-ban „A magyarországi fizika története 1711-ig" címmel, amely könyvalakban is megjelent. 1966-ban tudományok doktora fokozatot kapott. Fizikatörténeti munkássága a fentieken kívül kb. 100 közleményt, több könyvfordítást eredményezett. Határterületként az orvostör-