Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

TANULMÁNYOK - Friedrich Ildikó XVIII. századi magyar nyelvű kiadványok a gyermekek ápolásáról és neveléséről

német nyelvű volt és a németországi iskolákban tankönyvként szolgált. A fordító a kor divatja szerint az ajánlással vezeti be a művet, de ez az ajánlás már nem a jópénzű mecénáshoz vagy valamely főúri pártfogóhoz szól, hanem az egyszerű olvasóhoz, a köznéphez: minden rendű és rangú szülőhöz és falusi tanítóhoz, sőt, a tanuló ifjúsághoz; az ő számukra készült az „Egészséget tárgyazó kátékésis", „Hogy tudhassák Egésségeket betsülni és őrizni.'

n2 Oktató szándékát tanúsítja a feldolgozás módja is, az anyagnak kérdés-felelet szerű tárgyalása, mely az érthetőbbé tételt szolgálta. A „kátekésis" két fő részből áll, előbb az egészség ismérveit, jelentőségét taglalja — többnyire közhelyekkel élve. Az első részen belül kerül sor az egészséget rontó, veszélyeztető okokra, szóba kerül a levegő tisztaságának fontossága, a táplálkozás, az alvás, a mozgás, a ruházkodás kérdése. Ugyancsak az első rész harmadik fejezete tárgyalja a gyermeknevelést, a gyermekek egészségét fenyegető okokat, körülményeket, és szó esik a gyermek életének jelentős színteréről, az iskoláról. A könyv egyik legérdekesebb része ez; egy XVIII. századi utópia a tökéletes iskoláról, ahol a céltudatosan megkonstruált épület, a berendezések, a tisztaság a testi-szellemi nevelés nélkülözhetetlen keretéül szolgálnak. A könyv írója helyteleníti azt a tanítási módot, mely a gyermeket órákig a padhoz szögezi, meg kell engedni, hogy néha fölállhasson, mozogjon. Igencsak szükséges volna a testi gyakorlást is fölvenni „tanítási tárgyul" az iskolákban, mert „nem okosság... a testről el-felejtkezni ; mert szükségesebb életünkre a' testnek épsége, mint a nagy elmésség".™ A második rész a betegségekről, betegápolásról, orvosokról szól. A művet Szinnyei József is említi (Magyar írók élete és munkái), Kiss József, gróf Széchényi Ferenc házi orvosának munkájaként. Ugyancsak Szinnyei tudósít arról, hogy az 1797-es kolozsvári nyomtatvány az első kiadás kivonata volt. Kolozsvári eredetű volt az az 1792-ben megjelent kiadvány is, melynek szerzőjéről csak annyit tudunk a címlap tanúsága szerint, hogy „Egy Felebaráttya' boldogithatásában magát gyönyörködtető Orvos" volt. Az anonim emberbarát úgy vélekedett, hogy az egészséges életnek három akadálya van: mindenek előtt az egészséges és hosszú életről való tudatlanságok és balvélekedések, majd a hibás nevelés, végül pedig az erkölcstelenség. Ezen elméletnek megfelelően a könyv is három részre tagolódik; a második rész foglalkozik a gyermekápolással és neveléssel. Az ismeretlen doktor jól látta korának hibás nevelési gyakorlatát s az ebből következő helytelen és egészségtelen életmódot. Az ő könyvecskéje

1

'

1 és kortársainak művei tanúsítják, hogy bár többé-kevésbé reálisan látták a kor mostoha közegészségügyi helyzetét, mégis bíztak „felebarátjuk boldogíthatásában", a nyomtatott betű tanító erejében és hasznosságában. 12 Egésséget tárgyazó kátekésis a' köz-népnek és az Oskolába járó Gyermekeknek számára... Kolozsvár, 1797. (A címlap szövegéből) 13 uo. 93. p. 14 Az egésséges hoszszúéletről való szabad elmélkedések... mellyeket... ajánl egy ... orvos. Kolozsvár, 1792. 3 Orvostörténeti Közlemények 7374