Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)
ADATTÁR - Baranyai Kálmán: A Békés megyei Csorvás község halálozási viszonyai a XIX. század végétől
100 000 nőre vetítve a csorvási rákhalandósági előfordulást : 1 előrejelzett Ciklus általános évre számított aránya 1920-ban 1935-ben 1945-ben 1949-ben 1952-ben 1963-ban 53 19 89 47 53 42 102 77 77 31 106 53 A prognózisbeli arányszámok másfél-kétszeresei az ötéves ciklusokra általában kiszámított arányszámoknak. Az eddig megért — előrejelzésünkben szereplő — évek csorvási adatai prognózisunk helyességét támasztják alá. Az 1899., 1909. és 1919. évben született nők halálozása — számításunk szerint — a közeljövőben és a későbbi években várható nagyobb mértékben. Ez a felismerés azt a társadalmi kötelezettséget hordozza magában, hogy ezeket a korosztályokat fokozottan, lehetőleg teljes számban be kell vonni a szűrővizsgálat körébe. Az anyakönyvből, mint elsődleges forrásból gyűjtött anyagunk igen sok adatot nyújtott a közegészségügy fejlődéséről. Az emberi életkor változása elsődlegesen a közegészségügy és a társadalmi fejlődés következményeként alakult kedvezően. A különféle betegségek, s elsősorban a rákhalálozás elmélyült vizsgálatából összefüggéseket, törvényszerűségeket lehetett megállapítani. Ezek Csorvásra, a vizsgált anyagra érvényesek. Kérdés, hogy a helyileg megfigyelt jelenségek országosan is fennállnak-e? Másrészt, ha általánosak, akkor szignifikánsak-e? [30] A további kutatásnak az eredménye így többféle lehet. Ha mindkét kérdésre igenlő választ nyernénk — tehát a jelenségek általánosan előfordulnak és szignifikánsak — akkor az orvostudományra, a biológiára és a közegészségügyi politikára vár a további teendő. Ha a szignifikancia megvan, de csak itt, Csorváson, helyileg tapasztalható a jelenség, úgy a különleges, helyi okok feltárása után, céltudatos alapellátás hasznosíthatja az eredményeket. Megtörténhetik az is, hogy a megfigyeléseinkben sem általános, sem szignifikáns törvényszerűség nincsen: puszta véletlen következményét láttuk. Véleményünk szerint ebben az esetben sem felesleges a kutatás, mert egy ilyen összetett, sokoldalú jelenség törvényszerűségének a keresése során a véletlen összefüggések okait is mindaddig követni kell, míg azok véletlen mivolta végképp bizonyítva nincsen. A jelenlegi adataink azonban nem véletlenre, hanem bizonyos törvényszerűségre utalnak.* * Segítségükért és tanácsadásukért köszönetet mondok dr. Kiss Istvánnak, dr. Kovacsics Józsefnek, dr. Lovász Jánosnak, dr. Thirring Lajosnak, dr. Andor Miklósnak és dr. Szentmiklósy Elemérnek. #