Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

ADATTÁR - Kapronczay Károly—Vida Tivadar: Tarczay Kálmán Törökországból 1871-ben írt levelei

4 Tarczay Kálmán levele anyjához Tripoli, 1871. március 28-án Kedves jó Anyám, ... Könnyebb tájékozódás végett bizonyos rendet kell tartanom, s eszerint elkezdem vázolni : a Szíriába való elutazásomat megelőző eseményeket. ... Ami a távolságot illeti, úgy ez teljesen mindegy, hogy Konstantinápoly, vagy itt. Egyedül vagyok, akár itt, akár ott. Eleinte nagy volt a harci lárma Konstantinápolyban, egyrészt Oroszország, a Fekete-tengeri kérdés miatt, főként azonban a nagy felkelés miatt Jemenben. Ez adott alkalmat arra, hogy megszervezzék a 7. hadseregcsoportot Arábia számára, és hogy déli irányba mozgósítsák a katonaságot. Én megéreztem a pecsenyeszagot és Szíriába kéredzkedtem, miközben sok ezredet orvosaikkal együtt odaküldtek. Minthogy kimondottan kikötővárosba kéredzkedtem, a hadügyminisztérium a szíriai vadászok 4. zászlóaljához rendelt, mégpedig a Tripoli-i helyőrségi kórház parancsnokaként. Bár katonaságunknak fel kellett rá készülnie, hogy áthelyeznek a harctérre, ám csakhamar vége volt minden veszélynek, mind az orosz kérdésben, mind a jemeni nyugtalanságokkal kapcsolatban; így értem hát Tripoliba, ahol nyoma sincs a háborúnak, kivéve a folytonos libanoni verekedéseket; ezek azonban inkább foglalkoztatják a dragonyosokat, mint a mi katonaságunkat. Az emberek egyáltalán nem tartják meg a törvényt, a hegyek jól megvédik őket, és állandó gerilla-harcot vívnak a török katonasággal. Itt lent, Tripoliban azonban egész nyugodtak az arabok. Ha fenyeget valami veszély, inkább az éghajlat az: ennek az országnak borzasztó hősége, amely most eső nélkül tart egészen novemberig; de még inkább kínoz az egyedüllét, és nagyon hiányzik valami rendes szórakozás vagy beszélgetés. Ám meg kell vigasztalódnom... Miután Konstantinápolyban megismertem a török főváros életét és az itteni nyelvet, arra törekedtem, hogy más talajra kerüljek, s annál inkább boldogított, hogy Szíriába jöttem, amennyiben itt különleges alkalmam nyílik arra, hogy tevékenykedjem a kialakított tervek ügyében. így ezzel a levéllel egyidejűleg megy Bécsbe egy Pro memoria a cs. osztrák kereskedelemügyi minisztériumnak; az ilyen vállalkozásnál sok időre, kitartásra és munkára van szükség, és jobb megvárni az eredményeket, mint beszámolni arról, hogyan mennek. Ezért többet nem írok mindezekről az ügyekről, hanem csak akkor, ha tudósíthatok valami pozitív döntésről. Te se említsd senkinek terveimet, amelyeket leírok neked. Miután tehát előnyösebbnek találtam, hogy Szíriába jöjjek, felhasználtam a harci lármát,

0 és megkaptam áthelyezésem engedélyezését... 9 A francia—porosz háborút kihasználva, Gorcsakov orosz külügyminiszter 1871. október 31-én nyilatkozatban közölte az európai nagyhatalmakkal, hogy nem tekinti magára nézve kötelezőnek az 1856. évi párizsi békekötés határozatait, főleg a Fekete-tengeren való orosz felségjog megtiltását. Az Oroszországra nézve kedvező új szerződést 1871. március 13-án kötötték meg Londonban, amire Törökország mozgósította hadseregét. A helyzet Szíriában volt a legsúlyosabb, hiszen várható volt a közel-keleti keresztény népek függetlenségi mozgalmának fellángolása, valamint a maronita—drúz háború kiújulása.