Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

ADATTÁR - Vita Zsigmond: A Bethlen Kollégiumból kikerült orvosok a XVIII. század végén és a XIX. század elején

küld a kollégiumnak. (Cat. rar. 39, 1.) A fentieket kiegészíthetjük a Parnassusi időtöltés (VII. darab. Kolozsvár, 1800, 50. és 91. 1.) adataival. Eszerint a kollégium múzeumát 36 tengeri növényből álló herbáriummal gyarapította (1. fennebb), majd 425 darabból álló ásvány „collectiot" vett tőle a kollégium 330 Rforintért. Mindezekből kitűnik, hogy Gyarmathi Sámuel németországi útja folyamán is állandó kapcsolatban állott az enyedi kollégiummal, értékes gyűjtőmunkát végzett, és a kollégium újonnan létesült múzeumát több ízben gyarapította. A kollégium a maga külföldi tudományos képviselőjének tekinthette Gyarmathit. 1772. Andrád Sámuel (1759—1807).

5 Bécsben folytatott orvosi tanulmányokat. Ott jelent meg Elmés és mulatságos rövid anekdoták című munkája (1789—1790). A magyar anekdoták összegyűjtésében, népszerűsítésében jelentős szerepe volt. 1807-ben Sepsiszentgyörgyön halt meg. 1772. Egerpataki Pál. 1773. Rátz József. 1776. Szabó András, 1795-ben Felső Fejér megye főorvosa, 1810. szebeni orvos, előzetesen valószínűleg külföldi tanulmányúton volt.

6 1777. Fülep István, apothecarius. 1780. Pető Ádám. 1781. Kováts László. 1782. Mezei István, apothecarius. 1783. Detsei András. 1785. Bod Elek (1767. I. 23.—1828. Dés.)

7 Bethlen-kollégiumi tanulmányait mint fejedelmi alumnus (principista) 1792-ben végzi. Egyetemi tanulmányairól nem tudunk. 1801. X. 17. Váradi Sámuelnek írt levelében a tőle kapott oltóanyaggal és lancettákkal végzett himlőoltásairól számolt be. Eszerint egyike volt ő is az első erdélyi orvosoknak, akik a himlőoltásokat nálunk elkezdték. 1787. Szotyori József (1767—1833).

8 Bécsben végzett orvosi tanulmányai után (1801) Marosvásárhely főorvosa. A himlőoltás egyik első erdélyi népszerűsítője. Kezdeményező szerepe volt a marosvásárhelyi polgári kórház megalapításában, sürgette a „nemzeti polgári iskolák" és a leánynevelő intézetek felállítását. Dietetika címmel 1800-ban egészségtant adott ki Kolozsvárt. 1825-ben a Bethlen Kollégiumra hagyott 3250 konv. forintot orvosok és filozófiai doktorok képzésére, 1829-ben pedig 5 Szinnyei i. m. I. köt. 161—162. fi Catalogus raritatum. '.VA. 1. (tengeri halakat és tekenős békát adományoz a kollégiumnak); Karlovszky Endre tanulmánya a burgonya meghonosításáról. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1896. 7 Életrajzi adatait Bod Sándor, a család leszármazottja közölte velem. Szívességéért ezúton is köszönetet mondok. Regestrum piarum fundationum. 37. Ms. 202 Nagyenyedi Bethlen-könyvtár./ Váradi Sámuel: A tehénhimlő avagy a vaktzina. Bécs, 1802. 216—217. 8 Spielmann József: Szotyori József: Orvosi Szemle, 1963. 3.; Váró Ferenc: Bethlen Gábor kollégiuma. Nagyenyed, 1903. 31. 16 Orvostörténeti Közlemények 7374