Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

ELŐADÁSOK — KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Fazekas Árpád: Korányi Frigyes nagykállói kórházának története

A Szükség-kórház alapító okmányát eddig nem sikerült felkutatni, azonban a kórház létezését illetően mégis kétségtelen bizonyítékaink vannak. Az egyik ilyen bizonyíték Korányi Frigyes visszaemlékezése [8], amelyből tudjuk, hogy az 1860-as évek roppant szárazsága és ezzel járó nyomora miatt javasolta Szükség-kórház felállítását Nagykállóban a vidék elesettjei számára. Körlevél segítségével gyűjtött a kórház költségeire. Az első adakozó gróf Degenfeld Imre volt, s az aktív szervezést Kállay Emánuel földesúr (akin kizárt sérv miatt végzett sikeres műtétével Jósa András [3, 7] sebészi hírnevét és a kórház iránti bizalmat is megalapozta) vette kézbe. A kórház 8 ággyal kezdte meg működését. A Szükség-kórház tényét igazoló másik megmaradt dokumentum a Magyar Királyi Helytartótanács 1804. febr. 0-én e tárgyban a vármegyéhez intézett válasza [12], amelynek szövege a következő: „Szabolcs vármegye közönségének ! Múlt évi December 4 ről 6714. sz. a. kelt jelentésével felemlített, Nagykállóban felállítandó szükségbeli kórház iránt, a megye közönségének visszairatik, miszerint a kérdéses kórház felállításának engedélyezése, a mennyiben az csak helybeli jellegű leend, és az országos alapból a megyebeli szegények számára kiszolgáltatandó maga idejében szabályszerűleg felszámítandó gyógyszereken kívül semmi egyéb támogatásra igényt képezni nem kíván, a mint hogy nem is képezhet, e megye közönségének hatásköréhez tartozik úgy szintén annak felszerelésére és f. é. April haváig leendő ellátására fordítani szándékolt azon 450 fr-nak felhasználása iránt melyeket a fennállott Nagykállói es. kir. szolgabírói hivatal e czélra gyűjtött észrevétel nem forog fen. Miről e megye közönsége hivatkozott jelentésére a csatolmányok viszarekesztése mellett további intézkedés végett ezennel tudósittatik. Kelt Budán a magyar királyi helytartótanácstól 1864 évi február hó 9-én." Ezek szerint tehát Korányi Frigyes Szükségbeli Kórháza 1863 végén már működött. Az alapító Korányi Frigyes azonban csak igen rövid ideig, kb. 1%—1% évig állhatott kórháza élén, minthogy 1864. dec. 27-én Nagykállóból Pestre költözött. Kapcsolata — szerencsére — ennek ellenére sem szakadt meg sem kórházával, sem Szabolcs megyével, amint ez a továbbiakban ismételten kiderül. Ugyancsak 1864-ben frissen diplomázott fiatal orvos, dr. Jósa András [3, 6, 7] telepedett le Nagykállóban, s átvette a kórház ügyeinek intézését is. 1864—74 között a Szükség-kórház már Egyleti Kórház elnevezés alatt működött. Ezen időszakban pusztán jótékonysági gyűjtéssel és a kórház felsegélyezése céljából gyakran rendezett megye-bálok bevételéből fedezték az egyre emelkedő kiadásokat. Jósa András ugyancsak e céllal Szabolcsmegyei Kórházegyletet alapított, s ennek Ideiglenes Választmánya elnökéül a pesti egyetemi tanárt, Korányi Frigyest választották meg [8, 15], A kezdetben kis kórház folyamatos fejlődését jelzi, hogy 1874. június 10-től átvette a vármegye és mint Szabolcs megyei nyilvános közkórház szerepel. A nagykállói Járásbíróság Telekkönyvi Hivatalának megmaradt iratai [14] szerint a kórház Nagykálló déli részén a Kórház utca (ma: Internátus utca) és a „Debreczeni utca" (ma: Vöröshadsereg u. 20. sz., Balkány felé vezet) közötti 1500 ölnyi beltelken terült el. A végleges állapotában U alakú földszintes épülettömb legrégibb része az