Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

ELŐADÁSOK — KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Duka Zólyomi Norbert: Az orvosdoktori értekezések jelentősége Albrecht Haller Disputationes c. gyűjteménye alapján

vetődik a kérdés, miben rejlett a disszertációírás kötelezettségének az értelme? Jelentettek-e egyáltalán valamit a jelölt képességeinek és tudásának megítélése szempontjából vagy netán az orvostudományi irodalom gazdagítása szempontjából? Egyet általánosságban le kell szögezni. Az értekezések megvédésének az értelme nem annyira az írásbeli munkák megszerkesztésében rejlett, hanem a megvédésükben. A súlypont azon volt, hogy a megvédésüknél kellett a jelöltnek tudásáról számot adnia és a disszertációk ehhez csak az alapot szolgáltatták. Megszabták, miről, mit kell majd tudnia a jelöltnek, ha a tanári kar, illetve a diszputánsok faggatni kezdik. Ha így leegyszerűsítenők a kérdést, a disszertációknak tulajdonképpen semmi önálló szerepük nem volna és csak technikai vizsga-segédeszközöknek lehetne őket tekinteni. Viszont a disszertációk mellett a doktori cím megvédésénél ott szerepeltek az ún. Theses — tézisek is. Több orvosi témakörből vett megállapítások, melyek igazságát meg kellet védeni, illetve cáfolni vagy pedig témát tartalmaztak, melyről a jelöltnek összefüggően elő kellett adnia. Ezeknek a téziseknek tényleg csak technikai segédeszközjellegük volt, és így a disszertációkban mégis valami többletet, valami nagyobb lehetőséget kell meglátnunk. Ennek a többletnek, nagyobb lehetőségnek többféle megjelenési formáját fedezzük fel, ha a disszertációkat tömegükben, bizonyos időre vagy keletkezési helyre vetítve vizsgáljuk meg. A disszertációk azt bizonyíthatják, hogy az illető egyetemen új orvostudományi nézet, szemlélet, felismerés gyökeret vert. így pl. a prágai Károly egyetemen Forberger Jakab (kb. 1020—1082) 1042-ben védte meg doktori értekezését: De pulsu et et eius usu, mely Harvey felfedezésének első csehországi visszhangja volt.'' Bár ilyen esetekben az érdem nem is annyira a tanítványé, mint inkább a professzoré, aki erre felhívta figyelmét. Viszont ez nem von le a disszertáció objektív értékéből. Hasonló esetekről számol be az Orvostörténeti Közleményekben Réti Endre írása a nagyszombati és budai, ill. pesti orvosdoktori értekezésekkel kapcsolatban.'

5 Önálló értéket képvisel a disszertáció akkor is, ha önálló kritikát gyakorol szerzője bizonyos módszerekkel, előírt könyvekkel szemben (pl. Fuker Frigyes Jakab Generalia medicináé c. értekezése 1773-ból).

J Tartósabb értékű az olyan értekezés is, mely önálló megfigyelésekre, tapasztalatokra támaszkodik (pl. az ugyancsak nagyszombati végzettségű Engel Jakab értekezése az ottani kórházban megfigyelt diftériajárvány-esetekről).

5 Ezek az értékelések mai szemszögből érvényesek, ex nunc vizsgálják a disszertációk értékét. Végeredményben két kategóriára vezethetők vissza az olyan értekezések kritériumai, melyeket mai szemmel az orvostudomány fejlődése szempontjából értékeseknek tartunk: 2 Vinaf, J. : Obrazy z minulosti ceského lékafství. Praha, 1959. 155. 3 Réti E. : Orvosdoktori értekezések, 1769—1848. Comm. Hist. Artis Med. 51—53 (1999). 223—229.; Réti E. : O doktorskych dizertáciach na trnavskej lekárskej fakulté. Zborník z dejín vied a techniky na Slovensku. VI. Bratislava, 1972. 4 Duka Zólyomi N. : L'activité pratique des anciens élèves de la Faculté de la Médecine de Nagyszombat et leur contribution scientifique. Comm. Hist. Artis Med. 57—59 (1971). 86—87. 5 Réti E.: O doktorskych ... i. m.; Duka Zólyomi N.

: Orvosképzés... i. m.