Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

ELŐADÁSOK — KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Bálint Sándor: A szeged-alsóvárosi ferencrendi kolostor hajdani gyógyító tevékenysége és orvosi szakkönyvei

hurutás ellen. De elitropio : katángkóró fü leve a szemölcsöt eltörli és mérög ellen is jó, ha megisszák és dühös ebmarás ellen is jó. Ősi elv: fűben-fában hagyta az Isten az orvosságot. Ezt tükrözi Fuchsius Leonhardus híres botanikusnak Commentarius de stirpium história (1542) c. munkája, amely már a XVI. században a kolostor birtokában volt. A gyönyörű ábrákkal ellátott műben magyar nyelven jegyezte be a növények népi nevét és a velük kapcsolatos orvosi tapasztalatokat több kéz. így a kakukterjék levével hályogos szemet kell mosogatni. Az olajban főzött kapor daganatra jó. A szentjánosfü a vérzést állítja el. A gyalogfenyő magja borban főzve hurut, továbbá szemkönnyezés ellen foganatos. A farkasalma gennyes sebet, golyó okozta sérülést gyógyít. A bársonyvirág levében mosott fejből kipusztulnak a tetvek. A vadmák leve altatószer. Az olajban főzött ruta harmadnapos hideglelésről használ. Fuchsius műve itt valósággal kolostori receptkönyvvé vált. A kolostor sokáig őrizte Pécsi Ferenc kódexét a XVI. század harmadik évtizedéből. Radó Polikárpnak módjában volt tanulmányoznia. Egyik része a De virtute mamortici, vagyis a mamorticafű, Fuchsius füvészkönyvében momortika, magyar szavakkal kevert, konyhalatinsággal fogalmazott 15 orvosi receptjét, illetőleg alkalmazását tartalmazta. A könyvtár addigi hittudományi és filozófiai jellege a XVI. század második felétől megváltozik, és mindinkább alkalmazkodik a gyakorlati élethez. E változás oka egyszerű, egyúttal szükségszerű is. A hódoltság elején a művelt patrícius réteg, így az orvosok, továbbá a világi papok, más szerzetesek elhagyják Szeged városát, a kórházak, ispotályok legföljebb ha tengődnek tovább. Alapítványaik megszűnnek. Egyedül az alsóvárosi barátok tartanak ki a szülővárosukhoz ragaszkodó egyszerű híveik között. Most már nemcsak pásztorai a szegedi népnek, hanem világi tanácsadói, sőt orvosai is egyúttal. Ezt a változást a könytár összetétele is visszatükrözi. Az egyes rendtársak ugyanis a beszerzett orvosi szakkönyvek alapján, meg a hosszú gyakorlat során tisztes jártasságra tehettek szert. Nemcsak híveik között, hanem messze vidéken is híressé váltak. Orvosló tudományukkal a török is élt. Ennek épületes bizonysága az egri basának a szegedi bírákhoz és polgárokhoz írt parancsa: Mi Méhemet passa Eger várának Helytartója. Szegedi bírák és polgárok ! Hadjuk és parancsoljuk. Fejeteket szeretitek. Ez levelünk láttára, az Barátot mingyarst fölküldjétek, ki itt volt. Ha nincs ott, fölkeressétek, valahol leszen. Alája kocsit adjatok. Egy Inasnak nagyon jó niavalája van, azt gyógyítani. Urat, papot ne késleltessetek, mert kárát valiátok. Irtuk Egren, die 24. Aug. 1643. Fridrich Urban, a rend XVIII. századi történetírója följegyzi, hogy a szegedi kolostornak a hódoltság idején hatalmas, 6 holdnyi kertje volt, tele gyümölcsfákkal, és nyilvánvalóan orvosi füvekkel is. Tudjuk, hogy Európa kolostorainak füveskertjei évszázadokon ellátták a patikákat is. Orvosságaikból természetesen a híveknek is jutott.