Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

TANULMÁNYOK - Cseh Imre: A bajai városi kórház történetének vázlata

A FELSZABADULÁSTÓL NAPJAINKIG (1973-ig) 1944 októberében a szovjet csapatok bevonulását megelőzően a főorvosok túlnyomó többsége a többi kórházi dolgozó egy részével együtt — ki katonai szolgálatából adódó kötelezettsége miatt, ki a menekülési pánikhangulatnak áldozatul esve s a kiürítési rendeletnek engedelmeskedve — elhagyta a várost és a kórházat. Mindössze két főorvos maradt a helyén. Ezért, továbbá ama körülmény miatt, hogy a kórházi épületeket hadikórház céljára át kellett engedni a szovjet katonaságnak, kórházunk nehéz hónapokat élt át. A beteganyagot a kórházi telepen kívül fekvő gyermekosztályon, a Nemzeti Bank épületében, továbbá magánházakban helyezték el. A kórház beteglétszáma felére esett. Ezek ápolása, gyógyítása és ellátása is hősies erőfeszítést igényelt. Az élelmiszer- és gyógyszerellátás nehézségeit csak a város akkori vezetőségének megértő támogatásával s a bajai, de főként a környező falvakban élő lakosság természetbeni élelmiszeradományaira támaszkodva lehetett úgy-ahogy leküzdeni. Az idő múlásával a különböző világtájak felől hazaérkeztek az eltávozott főorvosok. 1946 tavaszán vissza lehetett költözni a kórházi épületekbe is, melyeknek rendbetételét a helybeli iparosok áldozatos társadalmi munkával végezték el. E körülmények hatására a kórház működése fokozatosan normalizálódott. Ezzel kezdetét vette kórházunk életének legújabb szakasza. A Forint bevezetése a gazdálkodást, tervezést tette lehetővé. A kiadásokat csaknem teljes egészében az állam fedezi, a tervezés országosan érvényes normák, mérőszámok alapján történik. A kórház rendbetételét nyomon követte a hullámzó ütemű fejlesztés. Ennek lépcsőfokait időrendi sorrendben ismertetem ugyan, de a könnyebb áttekinthetőség érdekében először a betegellátáshoz szorosabban kapcsolódó osztályokrarészlegekre, a későbbiekben pedig azon létesítményekre kerítek sort, melyek nem közvetlenül szolgálják ugyan a beteggyógyítást, de amelyek nélkül a kórház üzemben tartása lehetetlen volna. 1946-ban szervezik meg a fogászati osztályt a gyermekosztály épületének alagsorában. 1950- ben a bőrgyógyászati osztályt a szerzetes nővérek üressé vált szálláshelyére helyezik át, s az osztály eddigi helyiségeiben, a főépületben modern műtőtraktust és néhány kisebb kórtermet képeznek ki. 1951- ben létesül a kórházi gyógyszertár, a szerzetes nővérek volt kápolnájának helyén. 1957-ben lett készen az a kétszintes pavilon, melynek építését már 1943-ban elkezdték, de a háborús események miatt évekre abbahagyták. Ebben az új épületben helyezték el a bőrgyógyászati, valamint a fül-orr-gége osztályt. 1900-ban létesült az urológiai osztály a nőgyógyászati pavilon földszinti helyiségeiben. Ugyanezen évben nyílott meg a véradó állomás is a gégészeti épület mély földszintjén. 1963-ban létesült a II. sz. belgyógyászati osztály Bácsalmáson, a járás megszüntetésével szabaddá váló járási tanácsház átalakított épületében. Ugyancsak 1963-ban alakítottuk ki a szülészeti épületben a neonatologiai részleget, mely koraszülötteket és normálújszülötteket egyaránt befogad. Ugyanezen évhez fű-