Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)
TANULMÁNYOK - Borsos Béla: Régi pest-budai patikák üvegedényei
Két patikát találunk még, amelyek — bár kis valószínűséggel — az elnevezésük alapján esetleg koronaemblémás edényeket csináltathattak, illetve használhattak. Ezek az 1784-ben Kolb Bernát János által, a vízivárosi Fő utcának a Csalogány utca és a mai Batthyány utca közötti szakaszán megnyitott „Római-Császár"— „Zum Römischen Kaiser" patika és az újonnan beépülő Lipótvárosban, a Marokkói-házzal szemben, Spetz József által 1804-ben alapított „MagyarKirály" gyógyszertár. 14 Az általunk ismert koronaemblémás üvegpalackok előbukkanási helye nagyon különböző, jól példázza a régi patikaedény-sorozatok már említett szétszóródását, ide-oda hányódását. Mindössze egy darabot találunk közöttük, amely közvetlenül a felsorolt patikák egyikéből, a Hatvani-kapu melletti „Magyar Korona" gyógyszertárból, illetve Múzeum körút 18. sz. alá került utódjának berendezéséből került elő. Három további példány a Tárnok utcai „Városi" patikából, két példány az 1847-ben alapított Üllői úti „Angyal" gyógyszertárból, két példány az Állami Bizományi Áruházból, és végül egy példány a „Hőgyes Endre" gyógyszerészeti múzeumból. Az utóbbiaknál természetesen az eredet további nyomozása semmi eredménnyel nem kecsegtet. A legvalószínűbbnek tartjuk azt, hogy az üvegeket az 1790-ben alapított Hatvani-kapu melletti „Magyar Korona" patika számára rendelték meg, nemcsak azért, mert legalább egy példány az eredeti üzeletből került elő, hanem azért is, mert a stílus már erősen klasszicista sajátosságai a leginkább ennek az alapítási időnek felelnek meg. A legutóbbi években nyolc opálüveg patikatégely került a Semmelweis Múzeumba, amelyeknek eredetét — ellentétben az eddig tárgyalt edények nagy részével — szerencsére teljes biztonsággal meg tudjuk határozni (9. ábra). A sorozat hat darabból és két kisebb fedeles tégelyből áll, amelyeket akárcsak az Oroszlán-patika edényeit, a Gömöry-patikának a Múzeumban újonnan összeállított állványain helyezték el. A nagyobb és kisebb példányok tökéletesen egyező formai kialakításúak és zománcfestésű kartusaik is megegyeznek. Hengeres testük alja kúposán befűződik és ismét kiszélesedve kerek talplemezbe megy át. Fent összeszűkülő horonyban végződik, amelyre hullámvonalban boltozódó magas, lapított gömbös fogójú fedő illeszkedik. Kartusuk zopf ízlésű keretezéssel körülfogott mezejében még XVIII. századi fekete zománcfestésű feliratok olvashatók. A kartusok halványkék—fekete zománcfestése és aranyozásának meleg fénye kellemes és finom harmóniában egyesül az opálüvegnek szivárványszínekben játszó, hol kékesen, hol bíborvörösen felizzó színjátékával. A keretezés felett nyolcágú csillag emelkedik, mintha éppen most kelne fel a horizontot jelző keretezés alól, amely alsó harmadát még takarja. A csillag nyilvánvalóan a készíttető patika emblémája lehetett. 15 14 SztankaiL m. 163., 194., 195., 196. 15 6 db nagyobb tégely található a Semmelweis Múzeumban. Egy példány részletes leírása: Fedeles tégely vastag falú, erősen színtjátszó opálüvegből. Magyar hutatermék, 1780 körül. Hengeres testű, alja kúposán befűződik, majd ismét kiszélesedve kerek talpon áll. A perem alatt ismét összeszűkül s helyet ad hullámvonalban boltozódó, magas, lapított gömbös fogóban végződő fedelének. Hengeres testén
