Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

TANULMÁNYOK - Czagány István: A budai orvosok és gyógyszerészek a feudalizmus korában

Mátyás király közismert olaszországi kapcsolataival magyarázható a budai ud­varban az olasz nemzetiségű orvosok elszaporodása a XV. század második felé­ben. Ambrogio Griffo (Ambrosius Griffus phisicus, medicus), Francesco Sforza milanói herceg orvosa például 14G4—1465-ben tartózkodott Budán. Aquilejai Angelo (Angelo de Aquileia, Angelus Aquilanus) volt a király háziorvosa és gyógy­szerésze 1474-ben, akinek később a zalavári apátságot adományozta. Francesco Fontanát viszont — aki Cavitelli jogtudóst is magával hozta Ferrarából és aki 1475-ben Corvin János, valamint Blanka milanói hercegnő házassági tervét is egyengette — ,,artium et medicine doctor"-nak, illetve „medico da Verona"-nak nevezik 1478-ban a firenzei akták. Ót tehát a „budai napkirály" diplomáciai küldetésekkel is megbízta ugyanúgy, mint Francesco da Bressai (Bresciano, Franciscus Brixiensis, Magistro Francis­chino Bersano medico regio, Messer Francischino) — Giovanni Manardo előd­je — sebészt, aki 1484 előtt került Mátyás király szolgálatába és 1487-ben halt meg Budán. Az 1487-ben szereplő Baptista Conaro (Canano) ferrarai, egyetemi előadó viszont Beatrix királyné nővérének ajánlatára került Budára ugyanez év­ben, és itt működött még 1490-ben is, mint udvari orvosgyógyszerész. A capuai származású Johannes de Leonibus da Galluccio casertai püspök 1476—1488 kö­zött tartózkodott a király környezetében. Julius Aemilius (Giulio de Miliő) piacenzai orvos szintén Mátyás udvarában volt található 1486-ban. Ekkor Beatrix cselszövényei miatt távozott Budáról és helyébe Baptista Cabano orvos (Cananóval azonos?) érkezett. Hasonlóan járt Floreno Egano mester a király udvari sebésze is 1487-ben, akinek utódja azután Riederer János lett 1489-ben ; a király neki egy bécsújhelyi házat adományozott. Ilkusch Márton „magister et medicináé doctor" — az óbudai egyetemi tanár — nevével 1485-ben találkozunk. A leghíresebb olasz orvos azonban Giovanni Ma­nardo (1465—1536) — a későbbi ferrarai egyetemi tanár — volt, aki II. Ulászló és II. Lajos király udvari orvosaként öt évet töltött hazánkban. Nevéhez fűződik a syphilis amerikai eredetének felismerése 1495-ben, amikor ez a betegség elő­ször ütötte fel a fejét járványszerűen Európában. 54 Ugyancsak a mohácsi vész előtt, utolsó két királyunk udvarában tartózkodott Nicolaus Melchior nagyszebeni származású alkimista és orvos is, aki 1526 után I. Ferdinánd prágai udvarába került, ahol 1531-ben aranypénz-hamisítás miatt lefejezték. Még Mátyás király korában találkozunk „Magister Johannes Heyden­trich" másként Engelhart Heydentrich (Ehrenreich) János erfurti származású, 54 Diplomáciai Emlékek. I. 1875. 309. old. és Beatrix okiratok. 1914. 7. old. alapján Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. Bp. 1966. I. köt. Adattár. 653., 677. és 509. 1. jegyz. Baradlai—Bársony i. m. 01.; Nagy I.—Véghely D.— Nagy Gy.: Zala vármegye története. Oklevéltár. II. Bp. 1890. 598. old. alapján Balogh i. m. 645., 653.; Korbuly i. m.; Magyar művelédéstörténet. II. köt. Buda­pest, é. n. 372.; Hintsch i. m. 271. és 275., valamint a 276. és 287.; Magy. Tud. Akad. Firenzei Oklevélmásolatok. II. köt. CLXLII. és CLXLIII. sz. alapján Balogh i. m. 653. és 731—732.; Baradlai—Bársony i. m. 62. Weszprémi i. m. II. 128.; Csánky Dezső: I. Mátyás udvara. 1884. 58. és Ábel: Egyetemeink 31—41. Herczeg Árpád: Manardus János (1462—1536) magyar udvari főorvos élete és müvei. Budapest, 1929. Hintsch i. m. 284.

Next

/
Thumbnails
Contents