Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

TANULMÁNYOK - Czagány István: A budai orvosok és gyógyszerészek a feudalizmus korában

azzal az István fűszeressel (apothecarius) is azonos volt-e, akinek házát a Mindszentek-kápolnáját magában foglaló épület (ma Úri utca 49—51.) mellett 1426ban említi Zsigmond császár oklevele. Azt is tudjuk, hogy 1411-ben az óbudai Simon számos társa tartotta kezében a budai patikákat.

48 Találkozunk többször Zsigmond császár „István mester" nevű orvosával, aki mint budai sebész háztulajdonos is a városban 1392-ben — mint említettük —, de aki semmi esetre sem lehetett azonos az 1483 előtt élt István patikárussal. Mellette még Dabi Mihály orvos nevét ismerjük 1436-ból.

49 Kérdéses, hogy személye azonos-e az 1430 körül Budán működött Mihály mester borbély személyével. Hammelburg János orvos szintén Budán szegődött 1423-ban Zsigmond király szolgálatába.

50 Luthomai Márk doktort — az olmützi és brünni kanonokot — ugyanígy Budán vette fel orvosául 1426-ban Zsigmond császár. A sziléziai, glogaui származású Stock János wroclawi kanonok, budai, majd szepesi prépost pedig 1433—1404 között volt először Zsigmond, majd Albert király és Erzsébet királyné orvosa. Korábban, 1435-ben — még mint túrócszentmártoni prépost — meggyógyította Zsigmond császárt, ezért jutalmul Szentdemeter községet kapta. Stock működésével szemben már Mátyás király uralkodása idején, 1403-ban került Budára Kirchhaimer Johannes Kellner doctor, aki 1449-ben volt a bécsi orvostudományi kar dékánja, de a magyar fővárosban halt meg 1468-ban. Eléggé ismeretlen egyéniség az 1440—1447 között kimutatható Friziai Waldevinus orvos, a Szent Margit oltár házának bérlője a „Mindszent" (ma Úri) utcában.

51 Természetesen mindezek az orvosok és apothecariusok nem tekinthetők a mai értelemben vett gyógyszerészeknek — pharmacie magistereknek —, hanem inkább medicináé, philosophiae, vagy artium liberarum magistereknek. Ebben az időben ugyanis a magister apothecariusok inkább olyan kereskedők, akik nem rőffel mérhető árucikkeket — természetesen gyógyszereket is — árultak.

52 A felsorolt adatok azonban ennek ellenére is az egészségüggyel foglalkozó tudományágak elterjedésére mutatnak, aminek egyik okát az óbudai egyetem orvosi oktatásában látjuk. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az 1389-ben Mária királynő által alapított 48 Zolnay : Ünnep . . . i. m. 107. 49 Baradlai—Borsónyi, m. 60., Hintsch i. m. 286. Vö. Kubinyi András: Az egészségügyi foglalkozásúak társadalmi és gazdasági helyzete Budán a XV—XVI. század fordulóján. Comm. Hist. Artis Med. 54. (1970). 74., 81., 107. jegyz.: Ol. Ft. Esztergomi kpt. orsz. lt. Capsa 42. fasc. 2. nr. 4. M. G. Kovachich: Formulae solennes styli, Pesthini. 1799. 331. alapján. 50 Vö. Hintsch i. m. 274. Altmann: Urkunden. I. 396. alapján Horváth Henrik: Zsigmond király és kora. Budapest, 1937. 93. 4. jegyz. 51 Horváth i. m. 93. 5. jegyz., valamint Baradlai—Bársony i. m. 65.; Hintsch i. m. 275.; Perger Richard: Neue Hypothesen zur Frühzeit des Malers Lukas Cranach des Aelteren. Wiener Geschichtsblätter 21. (81) 1966. 70—77.; Kubinyi i. m. 65. és 77. 21. jegyz., 1477. febr. 14. Dl. 17.919. F. O. M.; Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban. Levéltári Közlemények 1966. 37. 251—253.; Pataki i. m. 270. és 295. 84. jegyz. 52 Vö. Kubinyi : Az egészségügyi foglalkozásúak . . . i. m. 70., jórészt Fügedi Erik véleménye alapján kialakított álláspontjával.