Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)
TANULMÁNYOK - Czagány István: A budai orvosok és gyógyszerészek a feudalizmus korában
domonkosrendi szerzetes, a „Liber de calendo seu compute" című könyv szerzője 1300 körül. „Apothecarius et confector medicinariurrí' — „akinek budai gyógyszertáráról is tudunk." Helyét tehát nem képzelhetjük el másutt, mint a budavári domonkos férfikolostorban, ahol azonban gyógyszertára nem lehetett más, mint szerzetesi patika. Mindez el is férne a Hess András tér 1—2. sz. alatt állott és legkésőbb 1254-re elkészült kolostorban. Ennek feltárási eredményeiből azonban ez ideig még nem ismerünk gyógyszertárra utaló leleteket. Sajnos, személye sincs egyértelműen elválasztva névrokonától, aki nagyjából ugyanekkor működött. Péter mestert („Petrus physicus et apothecarius budensis") ugyanis — aki végrendeletét 1315-ben mondta tollba — 1303-ban említi először oklevél. A „medicus et confector medicinarum civis castri novi montis Pestiensis" ekkor már Buda polgára volt és a város határában fekvő Kövesdmál nevű szőlőjét mentesítették az adófizetés alól (decima) az esztergomi Szent István kórház papjai. 27 Ugyanekkor 1310-ból ismerjük az olasz Benedek udvari sebész testvérét Miklóst, aki Budán sebészkedett és itt házat is vett magának. Halálának évtizedében állott már gyógyszertár ( „Egghaus der Apotheken") állítólag a mai Tárnok utcában is („piatea Apothecariorum"), mert ennek első említése 1310-ból maradt ránk. 28 A következő név szerint ismert orvos-gyógyszerész egyéniséget, Gekminust már öt oklevél említi 1332—1344 között. Gecomin (Gekmin) mester annakidején a leggazdagabb budai polgárok között szerepelt. Róbert Károly (1307—1342) és Nagy Lajos (1342—1382) királyunk udvari gyógyszerészének („apothecarius domini regis") László nevű fia viszont 1352-ben szerepel egy oklevélben. Melmanista. Brüll i. m. 40. A budavári domonkos kolostorban 1477-ben megnyílt „Academia Corviniana" stúdium generale csak filozófiai és teológiai fakultással rendelkezett. Tanárai közül Petrus Nigert, Nicolaus de Mirabilibust és Michèle de Ungariát ismerjük. Entz Géza—Csemegi József: A Hess András téri volt domonkos templom romjai. Horler—Pogány: Budapest műemlékei. I. köt. Bp. 1955. 347. Mátyás király ezen kívül tervezett Budán egy másik egyetemet is a Vár alatt, északi irányban, állítólag 40 000 diák részére, külön városrésszel. Az óriási épület alapfalai még a XVI. század második felében is láthatóak voltak, de a diákok óriási számát Ballagi Aladár szerint csak később találták ki. (Buda és Pest a világirodalomban.) 26 Nagyszeben városának 1580-ból fennmaradt „Inventarium librorum"-a, amelyet a városi gyógyszertár könyveiről vettek fel, bizonyítja, hogy még háromszáz év múlva is Nicolaus Myrepsus (1222—1255), Christophorus Honestis (1392) és kortársaik könyveit használták a gyógyászatban. Schwarz Ignác: A gyógyszerészet történetéhez Magyarországon. Gyógysz. Közi. 1891. 305. és Orient Gyula: Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története. 70. alapján Baradlai—Bársony i. m. 71. 27 Erdélyi Pétert említi Hintsch i. m. 193., 273., 297.; Fitz József szerint a XIII. században a domonkos kolostorban csak egy X. századi kódex díszítése készült. A magyar könyv története. Budapest, 1959. 19. A domonkos férfikolostor helyére vonatkozóan Pataki Vidor: A budai Vár középkori helyrajza. Budapest Régiségei XV. köt. Bp. 1950. 288. és 299.; Baradlai—Bársony i. m. 56.; Hintsch i. m.; valamint Zolnay : Betegek... i. m. 21. Vö. Halmai János: A gyógyszerészet története (kézirat gyanánt). Bpesti Orvostud. Egyet. Gyógyszerésztudományi Kar. Bp. 1964. 29. 28 Hintsch i. m. 286.; Andriska József: Régi budavári és budai gyógyszertárak. Várkerület. Korrajzok az elmúlt évszázadokból. Bp. 1969. (Kézirat gyanánt.) 82. Forrásmegjelölés nélkül.
