Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

TANULMÁNYOK - Czagány István: A budai orvosok és gyógyszerészek a feudalizmus korában

1163-ban jutottak hospitaléhoz a keresztes barátok.

8 Konstantinápolyon keresztül már 1150-ben hoztak be aloét, maciszt, mosuszt, kamillát, ricinust és még több orvosi drogot Magyarországra gyógyítás céljából. A párizsi minta alapján egyetemi rangra emelt veszprémi főiskolán 1180 után már jelentős orvosképzés folyt, és III. Béla királyunk például Péter püspököt spalatói érsekké nevezte ki 1181-ben, az orvoslás terén kifejtett érdemeiért.

9 Az óbudai hévízforrásokat — a mai Császárfürdő őseit — III. Orbán pápa bullája nevezte meg először 1187-ben, tehát ekkor azok már használatban lehettek fővárosunk területén. A nagyváradi kórház 1165-ben, a pannonhalmi kórház 1201-ben, a keresztes barátok borsai kórháza (fundatio hospitalis Terra Borza) 1211-ben, a miskolchévízi (tapolcai) kórház 1217-ben keletkezett.

10 II. Endre királyunk udvari orvosát, Sándor mestert szintén 1217 tájáról ismerjük. A győrszentmártoni kórházas barátokról (domui infirmorum fratrum in Monasterio Sancti Martini de monte Pannónia) 1221-ben hallunk, a nagyszebeni kórházról pedig 1222-ben. A ciszterciták 1234-ben Bácson (Bachiense) kaptak kórházat, az egri ispotály viszont már 1240-ben működött.

11 A minorita ápolóbarátok 1248-ban Szemenyén (Scemenia) jutottak monasteriumhoz, 1274—1275-ben pedig megindították a soproni és Selmecbányái kórházakat is. A karthausiak 1259. évi, magyarországi constitutiója szerint minden kolostorukban kellett lenni orvosoknak és gyógyszertáraknak.

12 Az esztergomi főiskolán 1276 után már beható orvosképzés folyt, IV. (Kun) László király pedig ugyanez évben gazdag adománnyal fejlesztette tovább a komoly orvosképzés első gócpontját, a veszprémi „stúdium generale"-!. III. Endre—utolsó Árpádházi királyunk — 1292-ben Nagyszebenben állított kórházat (Cibini Hospitale pro . . . debilibus), a keresztes barátoknak pedig 1294-ben már a budai, kolostori kórházaik is üzemben voltak. A Buda-felhévízi keresztes konvent ispotályának pecsétje például 1296-ból maradt ránk.

13 8 Hintsch Elek szerint a csurgói kórház állítólag 1165-ből való: i. m. 183. 9 Hintsch i. m. 185. Hintsch adatainak megbízhatóságához azonban kétség fér. A veszprémi orvosképzést sem támasztja alá hiteles adat. L. erre vonatkozólag bővebben: Schultheisz Emil: A hazai orvosképzés története a nagyszombati orvosi kar felállításáig. Comm. Hist. Artis Med. 51—53 (1969). 17—22. (A szerk.) 10 Hintsch i. m. 183., ] 93. ; Baradlai—Bársony i. m. 59. 11 Hintsch i. m. 183., 185.; Baradlai—Bársony i. m. 59. 12 Baradlai—Bársony u m. 59.; Hintsch i. m. 183., 185. 13 Hintsch i. m. 185. Megerősíti ezt Zsebők is, amikor a következőket mondja: „Annyit tudunk— s ezt oklevelek is bizonyítják —, hogy Esztergomban a XI—XIII. században működött káptalani iskolában (stúdium particulare) orvostant is oktattak." Zsebők Zoltán: A Budapesti Orvostudományi Egyetem 200. éves jubileuma kiállításának katalógusa. Budapest, 1969. 5. Az orvostan oktatásának kialakulása nyilván 1026—1276 között ment végbe, mert: „Arnoldus Esztergomban 1026 táján (még csak) énektanuló kispapokat látott." Hóman Bálint—Szekfü Gyula: Magyar történet. I. köt. Budapest, 1935. 204. A nagyszebeni kórház felállítására vonatkozóan lásd: Linzb. Cod. san, I. 1—81. alapján Baradlai—Bársony i. m. 59.; Hintsch i. m. 183. Ugyanerről bővebben Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése. Tanulmányok Budapest Múltjából, XVI. köt. Budapest, 1964. 85—170.