Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)
TANULMÁNYOK - Blázy Árpád: A teriáka és a mitridátum
Hoffmann Illés fent ismertetett javallataiból is kitűnik, hogy a teriákát és a mitridátumot állatgyógyászatban is alkalmazták. Székely Ádám állatgyógyászati könyve, mely a legrégibb ilyen szakkönyvek egyike, részletesen taglalja mind készítésüket, mind javallataikat, mind felhasználásukat. 24 A XVIII. sz. végén meglepő gyorsasággal elveszti jelentőségét a mitridátum és teriáka. Az első kiadású magyar gyógyszerkönyv teriákája, az összetételből következtetve, már csak az ópium indikációival rendelkezhetett. FORGALOMBA HOZATALUK Az a nagy kereslet, mely e szerek iránt a középkorban kialakult, valamint e szerek alkatrészei minőségével kapcsolatos követelmények voltak okozói a teriáka és mitridátum nagy fontosságú kereskedelmi cikké válásának. A teriáka és mitridátum készítését kezdetben az orvos-gyógyszerészek maguk végezték, és valószínűleg csak saját betegeiknél alkalmazták. A városi gyógyszertárak felállításával a gyógyszerkészítés gyógyszerészi tevékenységgé vált. Lassan megindult az orvosi és gyógyszerészi hivatás kettéválásának folyamata. Kialakult a pálca-ordináció, majd a vényre történő gyógyszerrendelés. Ezzel párhuzamosan és a kereskedelem fejlődése részeként fejlődött a gyógyszeralapanyagok kereskedelme is. A 10. számú ábra egy XIV. századból való kézirat egyik miniatúráját mutatja be, mely korabeli gyógyszertárat ábrázol, ahol a gyógyszerész, a fejezet feliratából következtethetőleg, teriákát ajánl megvételre. A kézirat latin fordításban tartalmazza egy XII. századi arab orvos népies gyógyászati munkáját. Érdekes dokumentum ez arra is, hogy már ebben az időben is dolgoztak női segéderők a gyógyszertárban. 25 Az évszázadok folyamán a legnagyobb hírnévre a velencei teriáka és viperapogácsa tett szert. A wormsi 1582-es gyógyszertári rendtartás írja elő a következőket: „. . . A vipera-pogácsákat, mivel azokat itt Németországban vipera hiányában készíteni nem lehet, a gyógyszerészek Velencéből rendeljék." 2 ^ Hazánkba a XVI. és XVII. században Bécsen keresztül került a teriáka, de csak főuraink engedhették meg maguknak ezt a luxust. így pl. Bethlen Gábor fejedelem számadáskönyve számos adatot tartalmaz „különbféle orvosságok, patika szerszámok, velencei-terjék" bécsi beszerzéséről. Sőt, a fejedelem közvetlenül Velencében is vásároltatott egy egy font teriákát. A török hódoltság korában hazánk területén igen kevés gyógyszertár működött. A hiányos orvos- és gyógyszerellátást egy szükségmegoldás, a gyógyszertudakozás e korban szélesen elterjedt gyakorlata hidalta át. Ez abban állt, hogy főuraink ha betegségüket vagy hozzátartozóik, háznépük betegségét saját házi24 Magyary Kossá Gy. : Állatorvosi Könyvészet. Budapest, 1904. 25 Peters i. m. 26 Schelenz i. m.
