Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

TANULMÁNYOK - Blázy Árpád: A teriáka és a mitridátum

rakat élve fogdosták össze. Egy ilyen vipera-vadászt ábrázol a 3. számú ábra. Valerius Cordus diszpenzatóriumában szereplő Trochisci de Viperis előiratát a 4. számú ábrán láthatjuk, A teriákának a vipera-pogácsa mellett önálló gyógyszerként is alkalmazott alapanyagai még a Trochisci Scillinorum és a Trochisci Hedicroi. A scilla-pogá­csa, a benne levő szívre ható glikozida miatt, igen erős hatású szer lenne, de kon­centrációja a teriákában oly kicsiny, hogy hatását nem tekinthetjük kifejezettnek, és a készítés körülményeiből adódóan ez a glikozid valószínűleg elbomlott. A Tochisci Hedicroi, Andromachos „Archiater" gyógyszere, mely nem más, mint egy édeskés fűszerkeverék. (Előirataikat a 4. számú ábrán láthatjuk.) A szinte számtalan ingrediens közül a leghatásosabbnak az ópiumot (Opium papaveraceum, Opium singulis, Opium Thebaici, Succus papaveris) és a macska­gyökeret (Phu, ill. Phu pontici) kell tekinteni. Megjegyzendő, hogy ezek a teriáka feltételezett kígyómarás elleni hatásosságában a többi szerrel együtt inaktívak és nyugtató hatásuk is a teriáka szokásos adagolása mellett alig lehetett kifejezett. (A legoptimálisabb viszonyokat figyelembe véve is, egy-egy adagban 0,0005 g ópiumot lehetett.) Említésre méltók az emésztő és kiválasztó rendszerre ható, és az illóolaj-tar­talmú drogok. Valerius Cordus külön foglalkozik az egyes alapanyagok jellegzetességével, beszerzési lehetőségeivel stb. (Diszpenzatóriumában a gyógyszerek tárgyalása általában a következő fő részekre oszlik: 1. Előirat, 2. Elkészítés, 3. Esetleges történeti adatok, 4. Egyes alkatrészekre vonatkozó megjegyzések, -5. Indikáció.) Végeredményben ennek a „pokoli lekvár"-nak, ahogyan Schardmichler mél­tán nevezi 12 , enyhe nyugtató, görcsoldó hatáson kívül, ha a nagy hírnévből adódó pszihés hatást nem vesszük figyelembe, csupán mint amarum lehetett hatása. Más kérdés az, hogy az idők folyamán milyen hatásokat tulajdonítottak a teriáká­nak és a mitridátumnak. Erről később bővebben lesz szó. ELKÉSZÍTÉSÜK A teriáka és a mitridátum elkészítése mai szemmel nem tartozik a legkompli­káltabb technológiai problémák közé, ezért meglepő és figyelemre méltó az, hogy elkészítésük körülményeivel kapcsolatban mennyi előírás, utasítás maradt ránk. A készítés lényege: az alapanyagok elporítása, elegyítése és összekeverése; borral és mézzel elektuáriummá való feldolgozása; ezután alkalmas edényben félretéve megvárni, míg az erjedés megszűnik, ill. befejeződik. Valerius Cordus mintegy két oldalon keresztül taglalja a készítést, külön gondot fordítva az alap­anyagok összekeverésének, porításának stb. sorrendjére. Igen érdekes Torkos Justus János pozsonyi orvos és városi fizikus-ordinárius által készített Taxa Pharmaceutica Posoniensis (1745) utasítása a teriáka és mit­12 Schardmichler i. m.

Next

/
Thumbnails
Contents