Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

FOLYÓIRATOKBÓL - Revue d'Histoire de la Pharmacie — 1970, 1971 (H. Szende Klára)

diplomával is rendelkezett. Sajnos, a tudományos előadásokon e fenti tárgyaknak kevés időt szentelt. E szabad kurzus („cours libre") mellett kiegészítő kurzust („cours complémentaire") is vezetett (1884—85). Sajnálatos, hogy csak egyetlen ilyent tartott, mert utána a toulous-i gyógyszerészeti tanszéket foglalta el 60 éves korában bekövetkezett haláláig. 1897-ben M. Couton ügyvédet, a Legfelsőbb Semmitőszék tisztviselőjét bízták meg hasonló módon a gyógyszerészeti törvényhozás szabad tanfolyamának megtartásával, aki ezt négy éven át vezette. Az 1909-i reform előírta a gyógyszerészeti jog és etika tanítását, az 1913. szept. 26-i határozat pedig a kiegészítő tanfolyamok bevezetését. Ezek megszervezésével M. Honnorat-t bízták meg. Drey, R. -E. -A, : Une série de vases de pharmacie en porcelaine tendre de Chantilly (475—478. pp.). Az első porcelán tárgyakat Távol-Keletről hozták be Európába a XVI. század elején. Ez az esemény valóságos felfedezésszámba ment. A porcelán anyagának, a kaolinnak megismerése, mintegy újrateremtése azonban hosszú, türelmes kutatást, kísérletezést igényelt. Itáliában Toscana nagyhercegének, Francesco Medici-nek sikerült olyan áttetsző mázzal bevont kerámiát gyártania, mely hasonlított a kínai porcelánhoz. Franciaországban, Rouenban 1673ban Louis Poterat kísérletezett a gyártásával, majd öt évvel később Saint Cloudban Pierre Chicano majolikás készít porcelán edényt. Louis-Henri Bourbonne-nak, Condé hercegének segítségével — kinek gyűjteményében több mint 2000 db kínai, sőt japán porcelán is volt — Sicaire-Ciron (1702) olyan finom porcelánt állít elő, hogy az már megközelíti a japánokét. Mind több manufactura foglalkozik gyártásával, pontos leírást olvashatunk anyagáról és készítésmódjáról, de e kor porcelánja még könnyen törik, karcolható. A patikárius edények továbbra is a tradicionális ónmázas fajanszból készülnek. 1735-ben Chantilly-ben mégis készült egy sorozat gyógyszeres edény porcelánból, mely az elsőnek tekinthető. E ritka szép edények jól szemlélhetők a folyóirat illusztrációin, de pontos leírást is kapunk. Minden egyes darab a chantilly-i manufactura piros vadászkürt védjegyével jelölt. Formájuk, díszítésük egyöntetű, fedelük gombos, a feliratukat bezáró kartus két piros bogyós cseresznyeág, melyek alul két pálmalevélben végződnek. E ritkaságokból 17 darabot őriznek néhány magángyűjteményben, valamint francia és angol múzeumokban. Jelentőségüket növeli, hogy csak egyetlen sorozat készült belőlük. A XVIII. században Párizsban készítenek porcelán gyógyszeres edényeket, de már kemény porcelánból. Gujotjeannin, C. ; Notes sur quelques saints guérisseurs bretons (479—483. pp.). Bretagne vidéke a mai napig megőrizte a régi időkből származó gyógyító szentekbe vetett hitét és bizalmát anélkül, hogy ez a jelen orvosi gyakorlatát akadályozná. Műemlékeinek megbecsülése és az ezekkel kapcsolatos vallásos eredetű népszokások a folklorisztikába olvadtak. Az író részletesen ismerteti a különböző betegségek gyógyító védszentjeit ábrázoló szobrokat, reliefeket, a szenteknek ajánlott kápolnákat, forrásokat a XIV—XV., sőt, a XII. századból, úgyszintén egy-egy vidék ünnepségeit az év meghatározott napjain. Styvalban Pontivy mellett a süketek védszentjének, szent