Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

FOLYÓIRATOKBÓL - NTM — Schriftenreihe für Geschichte der Naturwissenschaften, Technik und Medizin — 1971, 1972 (Friedrich Ildikó—Szemkeő Endre)

Különösen jelentős ebben a vonatkozásban F. A. W. Miquel és a németországi tapasztalatait Amszterdamban gyümölcsöztető Hugo de Vries munkássága, A Holland Tudománytörténeti Társaságban 1971. ápr. 18-án Frans Verdoorn tartott előadást a tudománytörténeti intézetek helyzetéről és feladatairól (History of science institutions and their universities. — 278—288. pp.). Meg kell szüntetni az ilyen intézetek elszigeteltségét, termékeny kapcsolatokat kell teremteni az egyetemekkel és a kutató intézetekkel, egyszóval a nemtörténeti jellegű tudomány műhelyeivel. Erre a következő lehetőségek kínálkoznak: 1. A tudománytörténeti intézetek könyvtáraiban legyen minél szélesebb körű alapvető tájékoztató irodalom (biblio- és biográfiák, enciklopédiák, általános folyóirattár, dokumentumtár). 2. Minthogy az egyes specializált tudományágak művelése ma már csak több rokon szakterület figyelembevételével lehetséges, az ehhez szükséges áttekintés pedig a legjobban történeti alapon biztosítható, tudatosítani kell a tudományos közvéleményben a tudománytörténeti könyvtárak jelentőségét. 3. A tudománytörténeti intézetek fontos szerepet tölthetnek be azzal, hogy beavatják az érdeklődőket a tudományos kutatás műhelytitkaiba (Hogyan kell a bibliográfiákat és a referáló műveket kezelni? Hogyan kell egy-egy téma irodalmát összeállítani? A címeket szabványosan leírni?). Minderről vajmi kevés szó esik a kutató intézetekben. 4. A természettudományok és a műszaki tudományok ma oly sokszor emlegetett társadalmi és történelmi kihatásaira megintcsak történeti alapon lehet rámutatni, ő. A nemzetközi tudományos kapcsolatok kiépítése rendkívül fontos, de vigyázni kell, hogy a kongreszszusok és szimpóziumok részvevői valóban a tudomány alapos művelőiből, s ne csupán anekdotikus műveltséggel rendelkező „kongresszusi hiénákból" („Congress Lions") verbuválódjanak. 6'. A világméretű együttműködés érdekében minél előbb össze kellene állítani néhány alapvető tájékoztató művet: a tudománytörténeti intézetek és kiadványaik jegyzékét, a tárgyba vágó művek összesített bibliográfiáját stb. Feladat tehát van bőven, munkahely is akad szép számmal, a nagy kérdés csak az, kerül-e megfelelő számban hivatott tudós, aki betöltse azokat. Némethy Ferenc—T. Pajorin Klára NTM — SCHRIFTENREIHE FÜR GESCHICHTE DER NATURWISSENSCHAFTEN, TECHNIK UND MEDIZIN — 1971 8. Jahrgang, 1. Heft A Német Demokratikus Köztársaság Akadémiai Kiadója által megjelentetett folyóirat cikket közöl SzőkefalviNagy Zoltán tollából Winterl Jakab János élete és munkája címmel. A német anyanyelvű, de magyar szívű tudós jelentős alakja volt a 18. századi magyar tudományos életnek. 1732-ben született Eisenerzben, Ausztriában. Bécsben kezdte meg orvosi és botanikai tanulmányait és itt szerzett orvosi diplomát is. Rövid ideig tartó felsőausztriai praktizálás után Magyarországra jött, ahol is a bányavárosok „physicus"-ának •—• főorvosának — tisztét töltötte be. Tudományos pályája 1770-ben kezdődött: meghívták a nagyszombati egyetem kémiai és botanikai tanszékére professzornak. Winterlnek nehéz feladatot jelentett az