Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Opera Pharmaceutica Rariora I—IV Gent, 1973 (Vida Tivadar)

Opera Pharmaceutica Rariora. I —IV. Gent, De Backer, 1973. Opera Pharmaceutica Rariora a címe annak a sorozatnak, amelyben a belgiumi Gentben levő De Backer kiadóvállalat L. J. Vandewiele és D. A. Wittop Koning gondozásában kívánja hozzáférhetővé tenni a mai kutatók számára a gyógyszeré­szet klasszikusait. A tervük az, hogy minden holland és flamand, valamint min­den európai városnak legalább egy Pharmacopoeáját teszik közzé. Másrészt újra megjelentetik a gyógyszerészettörténet nagyjainak könyveit és különféle herbáriumokat. A sorozat első kötete a „Pharmacopoea Bruxellensis" 1641-ből. (198 mm; 38 sztl. 224 p. 10 sztl. Egészvászon.) A kor szokásos ajánlásai, magasztaló versei és az előszó után XIV osztályban tárgyalja az egyszerű és az összetett gyógysze­reket. Majd a szakmában kezdők kedvéért hozzátesz egy fejezetet az egyszerű orvosságok megismeréséről és kiválasztásáról. Következik a táblázatba foglalt taxa vagyis árszabás, majd a brüsszeli városi tanács határozatai az orvosokra, sebészekre és gyógyszerészekre vonatkozólag. Betűrendes tárgyszójegyzék fejezi be a kötetet. Gentben jelent meg Mommart János betűivel. A második kiadványuk Johannes Placotomus (alias Brettschneider, 1514—1572) műve: „Pharmacopoea in compendium redacta". (157x70 mm; 3 sztl. 238 p. 11 sztl. Egészvászon). A szokatlan alakú könyvecskét szerzője egyik rokonának kérésére írta, aki meg akarta tanulni a gyógyszerkészítés művészetét. 1560-ban jelent meg Nutius Márton özvegyének nyomdájában, e ma már klasszikusnak számító mű eredetije. A hazánkban is járt Carolus Clusius 1561-ből való Antidotariuma a sorozat 3. kötete. (173 mm; 3 sztl. 128 p. 10 sztl.) Az arrasi (Franciao.) születésű Charles de Lécluse Peeter van Coudenberghe antwerpeni gyógyszerész és Christoffel Plantijn nyomdász kérésére fordította le olaszból latinra az 1560-ban megj. firenzei Ricettario utilissimo e molto necessario c. gyógyszerkönyvet. Az orvosságokon kí­vül foglalkozik a gyógyszerész személyével, a gyógyszertárral, a használatos mér­tékekkel és súlyokkal, valamint a pótanyagokkal is. Elmondható tehát, hogy mai gyógyszerkönyveinknek egyik fontos előfutára. •Ch. de Lécluse-nek magyarországi kapcsolata bécsi állásából adódott, ahol császári kertészeti igazgató volt. Mint ilyen utazta be Ausztriát és Magyarországot. Eközben végzett botanikai megfi­gyeléseinek gyümölcse az a könyv, amelynek egyik példánya könyvtárunkban is megvan: Caroli Clusii Atrebatis Rariorum aliquot Stirpium per Pannoniam, Aust­riam .. . observatarum História, quattuor libris expressa a címe, és 1583-ban jelent meg Antwerpenben Plantijnnál. Végül a 4. mű Joannes du Boys könyve : Methodus miscendorum medicamentorum 1572-ből. (163 mm; 11 sztl. 134 p. 11 sztl.) A XVI. sz-ban élt párizsi gyógysze­rész a tapaszokról, kenőcsökről és olajokról ír könyvében, mégpedig a klasszikus ókor görög, a középkor arab mestereinek és az újkoriaknak receptjei alapján. Könyvét sokáig használták vezérfonalként a régi eljárásokkal történő gyógyszer­készítés terén. Mind a 4 könyv 1973-ban jelent meg, ízléses bordó színű egészvászonkötés­ben, amelyen a szerző, a cím és a megjelenés éve (az eredetié) aranynyomással

Next

/
Thumbnails
Contents