Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf 1970 (Kapronczay Károly)

Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf 1970. Österreich und die Südslawen. Eisenstadt 1973. 110 1. Immár a második kötete jelent meg az évenként megrendezésre kerülő mogersdorfi történésztalálkozó anyagának. Az 1973. évi második füzet az 1970. július 6. és 11. között elhangzott előadások válogatását tartalmazza, amelyeknek összefoglaló témája Ausztria és a délszlávok. A történésztalálkozón az osztrákok mellett magyar és jugoszláv szakemberek vettek részt. A délszlávok lakta területek történeti problémáival már az előző konferencia is — Ausztria és a törökök címmel — foglalkozott, bár ott elsősorban a török kori kérdések kerültek megvitatásra. Az 1970. évi találkozón inkább a 19. századi politikai és művelődéstörténeti kapcsolatok álltak a középpontban, bár volt olyan előadás — például Sinkovics István professzoré —, amely az előző időkben az egész térséget foglalkoztató problémát tárt fel. A konferencia bevezető, a téma összes vonatkozását felölelni kívánó előadását Josef Hamm, a bécsi egyetem tanára tartotta Ausztria és a délszlávok címmel. A történeti háttér megrajzolásánál Ausztria alatt elsősorban a Habsburg-birodalmat kell érteni, míg a kapcsolatokat főleg a századforduló eseményeinek tükrében és területenként vizsgálja meg. E szempontból főleg a horvátországi, a szlovéniai és a boszniai művelődéstörténeti hatásokat vizsgálja, elsősorban a bécsi és a grazi egyetem szemszögéből. A tények feltárását és főleg magyarázatát az osztrák történetírást jellemző Bécs-centrikus szemlélet jellemzi, bár a századforduló délszláv „túlzásait" sok esetben a történeti igazság feltárásával mutatja be. A délszláv népek történetének igen lényeges fejezete a török térhódítással együtt jelentkező elvándorlások, a burgenlandi, dunántúli, alsó-ausztriai és morvaországi horvát települések kialakulása és ezek fejlődése. E témával foglalkozott Josef Breu professzor a Rába és a Thaya folyók közötti horvát települések kialakulásának ismertetésében, majd Hadrovics László professzor nyelvtörténeti oldalról közelítette meg a horvát elvándorlással jelentkező kérdéseket. A nyugatmagyarországi horvátok irodalma és nyelve a 18. és 19. században címmel tartott előadása a konferencia egyik legsikeresebb beszámolója volt, amelyben Hadrovics László a Magyarországon kiadott horvát könyveken és nyomtatványokon keresztül követi nyomon a ca-nyelvjárás fejlődését, a magyar és a námet nyelvi hatásokat a nyugat-magyarországi horvátok nyelvére, valamint a jelen társadalmi igényei által támasztott nyelvi követelményeket. Figyelemre méltó és néhány vonatkozásában igen elgondolkodtató Josef Matlnak, a grazi egyetem tanárának Ausztria a délszláv nép elképzelésében címmel tartott előadása. Az Ausztriáról kialakult délszláv képet három történeti tényezőre vezeti vissza a szerző: az évszázados együttélésre, a közös, elsősorban katonai együttműködés múltjára és a kulturális vonatkozásokra. Ezeken kívül az Ausztriáról alkotott képet területenként is megvizsgálja, valamint azt, mikor válik el a népköltészetben az „osztrák" és a „námet" megkülönböztetése. Kiváló eszközökkel ábrázolja Matl a felvilágosult abszolutizmus hatását a szlovén és a horvát területeken, főlet a délszláv értelmiség körében tapasztalt megnyilvánulásait. Mindez nem elégséges ahhoz, hogy a délszláv népek körében az előadás