Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Táplányi Endre: Rómer István — egy magyar gyógyszerész-feltaláló Bécsben

kémiai technológiával foglalatoskodott, főleg a Chancel-féle kalium-klorátos,,mártógyufa" kötötte le minden érdeklődését, amit Franciaországban ismert meg. Később, mint látjuk, ezt tökéletesítette, és a közönség is megkedvelte gyufáját. 1822-ben már önálló üzemet is létesíthetett, amit fokozatosan 200 személyt foglalkoztató gyárrá fejlesztett ki. Bécsben a legelső „mártógyufagyárat" ő alapította. A gyufán kívül még más vegyi cikkeket, gyógyszereket, egészségügyi cikkeket is gyártott. így foglalkozott pl. a klóros-mész nagyipari előállításával. A klórmész kitűnő fertőtlenítő-szernek bizonyult az akkori kolerajárványos időszakban. A klórosmeszet Kitaibel Pál

t (1757—1817) hazánkfia állította elő először 1795ben, textilfehérítésre (lenvászon fehérítésre használta fel). A klórmész mellett az „Eau de Javelle" kalium-hipokloritot tartalmazó fehérítő és fertőtlenítőszer előállításával is foglalkozott, melyet első ízben 1792-ben L. Berthollet (1748—1822) Javelle-ben (Párizs mellett) állított elő nagyobb mennyiségben úgy, hogy a klórgázt hamuzsír oldatába vezette. Rómer olyan készüléket szerkesztett, amellyel könnyen és klórveszteség nélkül volt nyerhető ez a termék.

8 Erre szabadalmát 1821. december 18-án adta, be, s a gyártás jogát 5 évre meg is kapta.

9 Foglalkozott továbbá a petróleumnak kénsawal való tisztításával, melyre 1827-ben kapott szabadalmat. A hipoklorit előállításánál, a klórfejlesztés után visszamaradt melléktermékhez friss állati beleket adott, és ily módon főzéskor plasztikus tárgyat kapott, melyet tetszőleges alakra lehetett sajtolni. Burgundi szurokkal öszszeolvasztva olyan készítményt kapott, mely tűz és víz ellen védett.

10 Tökéletesítette Johann Wolfgang Döbereiner (1740—1849) hírneves gyógyszerész, kémikus professzor 1823-ban feltalált gyújtószerszámát (1. 2. ábrát). A készülék hidrogénfejlesztőből és platinataplóból állt. A hidrogént kénsavból és cinkből állította elő.[A fejlődő hidrogént csövön keresztül platinataplóra vezette, és ott egy gyertyát meggyújtott. Ez volt az öngyújtó őse. Rómer a Döbereinerféle gyújtót átalakította úgy, hogy a hidrogén lángja világított, Ezt úgy érte el, hogy a hidrogént kátrányolajon buborékoltatta át és így karburálta. Az osztrák—magyar monarchia területén 1821-től kezdve kiadott szabadalmi leírások gyűjteményében (Beschreibung der Erfindung und Verbesserungen etc.) Rómernek kb. 20 találmányát, illetve szabadalmát tartják nyilván. Ezek között jelentős gyógyászati szempontból a kalium-klorát előállítására kidolgozott gazdaságosabb eljárás. (A készüléket a 3. ábra tünteti fel.) Szabadalmat az „Eau de Javelle"-lel egyidőben 1821. december 18-án adta be.

11 A kalium-klorátot is L. Berthollet híres francia kémikus állította elő 1786ban. Gyógyszerként mint szájöblítő szert még ma is használják a fogászatban. 1835-ben a foszforos gyufával is megpróbálkozik. Ekkor már 200 munkást foglalkoztatott a gyára, és az 1835. bécsi kiállításon ezüstéremmel tüntették ki 8 Römpp, Hermann : Chemie-Lexikon. 4, Auflage, Stuttgart, 1958. Bd. I. 496. Magyar kiadás; Römpp : Vegyészeti Lexikon, Bp. 1960. 9 Beschreibung der Erfindungen end Verbesserungen usw. Wien, 1821. 10 Römpp: i. m. III. kötet. Bp. 1960. 244. 11 Jahrbücher XIX. Band, Wien, 1821, Beschreibung der Erfindung und Verbesserung. Wien, Bd. I, 22., 23.