Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)
TANULMÁNYOK - Benkő György—Kurucz Tibor: A gyógyszerészet helyzete Magyarországon a második világháború alatt
5. táblázat A magyar gyógyszergyárak áruforgalma Év Chinoin Richter Wander 1939 9 426 000 P 3 750 000 P 3 081 432 P 1942 20 629 000 P 6 204 787 P 5 900 000 P éveiben is küzdöttek a német konkurrencia ellen, önállóságuk megvédéséért. Pl. a német gyógyszeripari cégek 1940—1941-ben bojkott alá helyezték legnagyobb gyógyszergyárunkat, a Chinoint: megtiltották bizonyos alapanyagok szállítását. Ugyanakkor mindent elkövettek, hogy megszerezzék a Chinoin részvényeinek többségét, és így leányvállalatukká építsék ki. (A Chinoin gyár azért jelentett versenytársat a német gyógyszeripar felé, mert egyedül ez a gyár képviselte a szintetikus gyógyszer kutatást hazánkban.) A német bojkottot csak a kormány közbenjárására szüntették meg. [8, 21] Az ehhez hasonló küzdelmek mellett gyógyszerellátásunk is akadozott. Legnagyobb tápszergyárunk, a Wander Rt. termelése csökkent a háború folyamán. 1944-ben már igen jelentős volt a gyermektápszer-hiány. [22] A hazai úton elő nem állítható gyógyszerek, alapanyagok, vegyészeti termékek beszerzése továbbra is import útján történt. Németországon, Olaszországon kívül jelentős importőrünknek számított Svájc, amely pl. 1943-ban megkötött árucsere-egyezmény értelmében gyógyszervegyészeti nyersanyagokat és segédanyagokat szállított Magyarországnak. [22] Az egészségügyi kormányzat nagy problémája volt a kötszerkérdés. A kötszergyártás fontos alapanyagát, a gyapotot Indiából, Egyiptomból és más tengerentúli országokból importálta a hazai kereskedelem, azonban már 1940-ben akadozott a behozatal. Magyarország háborúba lépésével csaknem állandósult a gyapothiány, ezért nem lehetett megfelelő minőségű mullszövetet előállítani. 1940ben már 25 000 kg gyapothulladékot igényelt a kötszeripar, amelyet külföldről hoztak be. Az ipar sérelme volt, hogy a beszerezési ár drágább volt, mint az eladási ár. [23] A beszerzési nehézségek miatt jelentős hiány mutatkozott a termelésben, amelyet a kormányzat úgy kívánt megoldani, hogy egyes üzemeket kötelezett a kötszeranyag gyártására. Ezek a tárgyalások sokáig elhúzódtak, és a Magyar Pamutgyárak Társasága kitérő válaszokat adott. Az egészségügyi kormányzat végül is rákényszerítette a kötszergyárakat a gyártás és a beszerzés megszervezésére. [24] Az egészségügyi anyagellátás másik jelentős területe volt az olyan egészségügyi anyagok, mint pl. röntgenfilmek, elektromedikai készülékek, kézi műszerek, kórházi felszerelések és berendezések területe. 1940-ben nemcsak a polgári egészségügy-ellátásban mutatkoztak nehézségek (pl. a Magyarországhoz csatolt