Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

TANULMÁNYOK - Benkő György—Kurucz Tibor: A gyógyszerészet helyzete Magyarországon a második világháború alatt

HAZAI GYÓGYSZERÜGYÜNK ÉS GYÓGYSZERÉSZETÜNK SAJÁTOS HELYZETE 1940—1944-BEN 1. Hazai gyógyszernyersanyag helyzet, gyógyszergazdálkodás nehézségei Gyógyszerügyünk nyersanyagproblémái a háborús eseményekkel, a háború elhúzódásával párhuzamosan jelentkeztek. A gyógyszer és kötszer nyersanyaghiány alapvető oka a tengerentúli szállítások megszűnése volt. A Németországból történt gyógyszeralapanyag-szállítások sem voltak zavarmentesek. Németország növekvő hadi- és gyógyszerszükségletei miatt szállítási kötelezettségeit jelentős eltolódásokkal tudta csak teljesíteni. A háborús évek alatt számos gyógyszer-alapanyagot vagy kész gyógyszert, ill. más egészségügyi cikkeket nem tudott szállítani, vagy csak nagy késésekkel szállított. Egészségügyi kormányzatunk ennek ellenére ragaszkodott a német—magyar kereskedelemhez, részben abból a meggondolásból is, hogy nem volt más lehetőség az egészségügyi anyagok beszerzésére. A háború folyamán részleges vagy teljes hiány mutatkozott a jód és jódsók, a brómsók és bizmutkészítmények területén. Akadozott a fenol szállítás, s miután ez a szalicilsavgyártás alapanyaga, így nehézségek mutatkoztak a szalicilsav és készítményei (Cacisal, Acisal) ellátás területén is. A fenol iránti kereslet egyébként a vegyipar más területein is megnövekedett, mert hiány mutatkozott a német lanolin, vazelin, paraffin, kámfor és higanyvegyületek importjában. A magyar gyógyszer-kereskedelem a hiányzó higany- és higanysó importot részben Olaszországból biztosította a bórsavval, kénnel és a phenolphtaleinnel együtt. [15, 10] A háborús események miatt Angliából, Belgiumból és Franciaországból minden gyógyszerimport megszűnt. Norvégia megszállása után nem volt csukamájolaj sem. A tengerentúlról importált drogok behozatalát már 1939—40ben csökkentették — pénzügyi okok, szállítási nehézségek és a magyar drog önellátás kedvező helyzete miatt —, de változatlanul szükség volt egyes drogok hatóanyagainak pl. a kinin, és egyes hormonkészítmények nyersanyagainak pl. az inzulingyártáshoz szükséges pancreas behozatalára Dél-Amerikából. A háborús évek közepén ezekből jelentős hiány mutatkozott. A szállítási nehézségek miatt egyes európai országok, akik nem vettek részt' a háborúban, pl. Svájc, csak csökkentett mértékben tudott theobromint és koffeinsókat szállítani. [15, 10] A fenti példák előre vetítették a várható nehéz egészségügyi anyagellátási helyzetet a gyógyszeripar területén. Jóllehet, a Magyar Statisztikai Szemle 1940. évi jelentésében azt írja a gyógyszerellátásról, hogy „általában sikerült az ellátást biztosítani, és a hiányokat utólagosan pótolni lehetett", [15] azonban a helyzet nem javult, hanem ellenkezőleg, fokozatosan romlott. A keletkezett gyógyszernyersanyag és kész gyógyszerek hiánya olykor nemcsak a szállítások függvénye volt, hanem a helytelen gyógyszergazdálkodásé, valamint olyan ténye-