Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

TANULMÁNYOK - Benkő György—Kurucz Tibor: A gyógyszerészet helyzete Magyarországon a második világháború alatt

Gyógyszer-kereskedelmünk mérlege, a gyógyszerkivitel és -behozatal viszonya a 3. táblázatból olvasható le. A gyógyszerexport mérlege az ingadozásoktól eltekintve pozitív volt a finom vegyszereket kivéve, ahol jelentó's behozatali igény mutatkozott. [7] 3. táblázat Gyógyszerkülkereskedelmünk adatai 1000 P értékben az 1937—1939 években Gyógyszeranyagok 1937 1938 1939 Gyógyszeranyagok kivit. behoz. kivit. behoz. kivit. behoz. Gyógyszerspecialitások 1599 1466 3652 1218 2912 1952 Finom vegyszerek 20 795 33 1088 16 1257 Szérumok, vakcinák 638 100 563 300 539 51 Hazai gyógyszergyártásunk fejlődését 1939-től jelentősen befolyásolta az a tény, hogy gyógyszergyártásunk egyik legnagyobb európai versenytársa, Németország hadi megrendeléseinek teljesítésével volt elfoglalva. A német konkurrencia szünetelése következtében konjunktúrát élvezett a magyar gyógyszeripar, amely akkor a vegyipar leggyorsabban fejlődő ágai közé tartozott. [3, 8] Gyógyszerexport-lehetőségeinket növelte az a tény, hogy azok az európai országok, amelyek nem vettek részt a világháborúban (pl. Svájc) a megnehezült szállítási lehetőségek miatt külföldi piacaikat nehézségek árán tudták ellátni. Magyarország gyógyszerexportja különösen a Balkán országaiban erősödött meg a tengerentúli és más kapcsolatok megszűnése miatt. Gyógyszertermelésünk további növekedésének több gátló tényezője akadt. E tényezők közül a két legjelentősebb: a hazai nyersanyagkészletek hiánya és a gyógyszeripar kis volumene voltak. Hazánk kedvező gyógyszertermelési eredményei 1938—1940-ben tehát nem a reális fejlődésből következtek; fejlődésünk a gyógyszeralapanyag-kérdés függvénye maradt. Gyógyszeripari nyersanyagaink közül a második világháború idején lényeges hiányt a hormonkészítmények alapanyagaiban és a gyógynövényekben nem szenvedtünk. Richter Gedeon a tonogén előállítása után gyárát a hormonkészítmények előállítására profilírozta elsősorban, e készítmények az egész világon elterjedtek és megalapozták a Richter gyár világhírét. [9] Gyógynövénytermesztésünk világhírnévnek örvendett. Gyógynövény-önellátásban már az első világháború idején is jelentős eredményeket értünk el. Tudományos kutatóintézetek támogatásával kidolgozták az importált külföldi drogok hazai pótlását, ill. növelték a meglevő gyógynövények termesztését. A két világháború között részben a hazai és bevált gyógynövények termesztése érdekében, részben behozatali (pénzügyi) okokból fejlődött a hazai gyógynövénytermesztés. E munkát nagy-