Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)
TANULMÁNYOK - Benkő György—Kurucz Tibor: A gyógyszerészet helyzete Magyarországon a második világháború alatt
Hazai gyógyszergyártásunkra a második világháborút megelőző időszakban két tényező volt jellemző: a gyógyszeripar sajátos területi elhelyezkedése és méretei. Gyógyszeriparunk csaknem teljes egészében — tiszavasvári Alkaloida Rt-t kivéve — Budapesten települt. A gyógyszeripar területén 30 gyógyszergyár, ill. gyógyszervegyészeti üzem működött. A nagyobb gyógyszergyárak mellett, mint a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára, a Richter Gedeon Gyógyszergyár, a Wander Rt. számos kisebb középüzem működött, mint a Palik és Tsai, a Krompecher, az Octan, az Egger Leo és Egger I., a Medichemia Rt. stb., valamint gyógyszerészeti laboratóriumok, pl. a Török Labor. A gyógyszergyárak és üzemek egy része külföldi érdekeltségű volt, pl. a Wander Rt. svájci, a Magyar Pharma német stb. Az oltóanyagok és a szerobakteriológiai készítmények termelését a Phylaxia Oltóanyagtermelő Intézet végezte, amely a század elején létesült. [5, 0] Gyógyszeriparunk kutatási irányai a második világháború előtt nem voltak összehangoltak. A felszabadulás előtt törzskönyvezett 0000 gyógyszerkészítmény nagy része azonos hatóanyagot tartalmazó, azonos gyógyszerhatást kifejtő készítmény volt, melyek létjogosultságáért a gyógyszergyárak és üzemek a védjegy oltalommal harcoltak. Gyógyszerkutatásunkat e tényező mellett a nyersanyagkérdés is befolyásolta. A gyógyszerek nyersanyagainak nagy részét külföldről — elsősorban tengerentúlról, Németországból és Svájcból — importáltuk. A hazai gyógyszer-alapanyagok gyártása gyermekcipőben járt. A Hungária Műtrágya-, Kénsav-és Vegyiipar Rt. — amelyet az első gyógyszeralapanyag-gyárnak nevezhetünk — 1931-ben kezdte meg a hazai kénsavgyártást, melyet 1930-ban a ricinusolaj és 1937-ben a sósavgyártás megindítása követett. [7, 5] Gyógyszeriparunk méreteire jellemző volt, hogy az egyik legnagyobb gyógyszergyárunk, a Chinoin az 1930-as években 480 alkalmazottat foglalkoztatott, tiszta vagyona 5 millió P volt, árukészlete 2—2,5 millió P-t tett ki. Gyógyszergyártásunk irányait befolyásoló tényezők sorában meghatározó jelentősége volt a gyógyszerpiacnak. A legnagyobb gyógyszergyárak egy része (ph a Chinoin, a Richter) külföldi piacra termelt, míg a hazai fogyasztás kielégítése csak egyes gyárak profilját képezte (pl. a Wander Rt.). A hazai gyógyszerellátás nagyobb zömét a számos kisebb gyógyszerüzem végezte, ill. jelentős mértékű volt a külföldi kész gyógyszer-különlegességek behozatala. [6, 7, 8] Az 1930-as évek második felétől jelentősen fejlődött a hazai gyógyszeripar. Gyógyszeriparunk termelési értékeit az 1937—1940-es években — Magyarország belépéséig a háborúba — kiegyensúlyozott, tartós emelkedés jellemezte (1, táblázat). A 2. sz. táblázatból kitűnik, hogy gyógyszer-specialitásaink főként az agrár jellegű és a félgyarmati országok felé jelentettek exportlehetőséget (ez alól csak az USA kivétel), míg az alkaloida és gyógynövény export a fejlett vegyiparral rendelkező országok felé irányult. Új kiviteli lehetőség mutatkozott a közép-amerikai és dél-amerikai országok felé, ahová Németország hadbalépésével csökkent a gyógyszerexport, 1941 után pedig gyakorlatilag megszakadt. [7]
