Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)
TANULMÁNYOK - Zboray Bertalan: A „Magyar Gyógyszerkönyv" száz éve
A „Függelék" 1896-ban jelent meg először, s ez további 14 gyógyszer (Diuretin, ichthyol, lanolin stb.) tartását teszi kötelezővé, s a sebészi kötözőszerek csomagolási módjáról és az eltartásról intézkedik. A „Függelék" (II.) 1898-ban újból megjelent, és újabb 12 anyag (Menthol, salol, urethan, vinum Tokayense stb.) felsorolásával 2(>-ra emelte az újonnan felvett hivatalos szerek számát. Ezenkívül a miniszter külön rendelettel (105. 147. sz.) kötelezővé tette az 1 g maró higanykloridot tartalmazó Pastilli hydrargyri bichlorati corrosivi tartását. A 3, KIADÁSÚ MAGYAR GYÓGYSZERKÖNYV A XX. század fordulója a kémiai tudományok hatalmas fejlődését hozta, ami természetesen a gyógyszerészeire, s így a hivatalos gyógyszerkönyvre is kihatással volt. A Közegészségi Tanács Gyógyszerkönyv-szerkesztő Bizottsága 1903-ban kezdett foglalkozni az új gyógyszerkönyvvel, most már új főszerkesztő, Bókay Árpád prof., a gyógyszertan tanára vezetése alatt, aki mellett Winkler Lajos, egyet. rk. tanár, Than Károly tanítványa s később tanszéki utóda a kémiai fejezetek, Deér Endre és Jármay Gyula gyógyszerészek, a Közegészségi Tanács rk. tagjai a galenusi fejezetek, míg maga Bókay prof. a gyógyszerismeret körébe vágó fejezetek kidolgozását vállalták. Az elkészült szöveg szakmai ellenőrzésére a rokon tudományok kiváló szakértőit kérték fel, éspedig : haláláig Than Károly prof.-t, Kossá Gyulát, az állatorvosi főiskola tanárát, Lengyel Béla prof.-t, a II. sz. Chemiai Intézet igazgatóját, Mágocsy-Dietz Sándort, a növénytan egyetemi tanárát és Ströcker Alajost, a budapesti gyógyszerészgyakornoki iskola igazgatóját. Az 1909. július 1-én megjelent új gyógyszerkönyvet a Gyógyszerészi Hetilap 1 ' 1 vezércikkben üdvözölte, s felismerve a 2. kiadáshoz viszonyított számtalan változást, rögtön felvetette a gondolatot, hogy az Egyesület rendezzen ismertető előadásokat a gyógyszerészek számára. Az óhajnak eleget téve az első előadást a főszerkesztő Bókay Árpád prof. tartotta, ismertetve a szerkesztés főbb irányelveit. Külön megemlékezett arról az újításról, hogy a latin nyelvű rész e kiadásban nem követi a magyar szöveget, mint eddig, hanem külön nyomták mint a könyv második, önállóan is használható részét. A fordítást ezúttal Ernyey József múzeumőr végezte, akinek nevével a későbbiekben még találkozni fogunk. A továbbiakban Winkler Lajos prof. s utána Deér Endre dr. heteken át több előadásban ismertették nemcsak az egyes készítmények előállítását, hanem — ami főleg újdonság volt — az anyagok és készítmények tartalmi meghatározását. Az új gyógyszerkönyv 547 cikkelyével, terjedelemben alig haladta meg elődjét, mert a kimaradt 120 tétellel szemben 124 új anyag, illetve készítmény lett hivatalossá. A táblázatból kitűnik a vegyi anyagok szaporodása szemben a galenikumok csökkenésével, aminek magyarázatát abban találjuk meg, hogy az első két gyógyszerkönyv több vegyi anyagot (kemikália) is házilag készíttetett, s ezek egy 12 Koritsányszky Ottó : Az új magyar Gyógyszerkönyv. Gyógyszerészi Hetilap, 1909, szept. 26.
