Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

TANULMÁNYOK - Dávid Zoltán: Az 1738. évi pestisjárvány pusztítása

3, ábra A Károlyi levéltárból előkerült eredeti rajzokon jól látható a vesztegzár gondos végrehajtása. Fehértó, illetve Pazony és Tura vonalát egyaránt számos helyen őrizték a helységekből kivezető valamennyi út mentén. Általában 2—3 főből álló strázsák váltották egymást, részben katonák és hajdúk, részben parasztok álltak állandó őrséget.

35 (1. 3. sz. ábra. Eredeti rajz.) A védekezés legfelső irányítására hivatott szerv, az egészségügyi főbizottság (Commissio sanitatis) megalakítását csak meglehetősen későn, 1738. szeptember 3-án rendelték el, amikor a pestis már javában tombolt.

36 A bizottság Pozsonyban ülésezett, elnöke az esztergomi prímás volt, akinek távollétében a judex curiae intézkedett.

37 Rendes tagjait a királyi tanácsok közül választották és egy orvost is delegáltak melléjük. Ennek a helytartótanács mellett megalakult szervnek volt feladata, hogy az összes közegészségügyi kérdésben véleményt nyilvánítson, a pestis elleni védekezést irányítsa és a rászoruló megyéknek, városoknak és helységeknek segítséget avagy a járvány megfékezését elősegítő tanácsokat adjon. Később a megyékben és szabad királyi városokban is alakultak egészség35 Károlyi cs. lt. Pestisre vonatkozó iratok: Szabolcs megye. 36 Linzbauer id. mű II. k. 73. skl. No. 91-95, 102, 114. 37 Uo. No. UO. — Idézi Magyary-Kossa id. mű IV. k. 103.1. G Orvostörténeti Közlemények 69—70.