Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Krafft, F. — Meyer-Abich, A.: Grosse Naturwissenschaftler. Biographisches Lexikon (Friedrich Ildikó)

Ezek az erőteljes, sőt túlburjánzó életérzések vezették őt mágikus panvitalizmusához, amelynek alapja nála a klasszikus biblikus tanítás az emberről, mint Isten képéről és hasonmásáról. így számára az ember az a könyv, amelyben meg van írva minden titok. Valóban mikrokozmosz. Bölcseleti rendszerének két alappillére az alkímia és az asztrológia. E tekintetben teljesen korának a gyermeke volt, sőt — szerzőnk szerint — kritikai szelleméről tett tanúságot azzal a nézetével, hogy a csillagok járásával csak tömegjelenségek magyarázhatók, mint pl. a járványok fellépése és megszűnése, nem pedig egyéni sorsok. A világban mutatkozó rossz : rendbontás, diszharmónia eredménye. így a betegségek is voltaképpen parazitaéletet élő lények. Gyógyításuk terén elveti mindkét klasszikus elvet : mind a similia similibus, mind a contraria contrariis gyógyítási elvét, mert ezek csak a tünetek megszüntetésére valók. Az igazi orvos vagy a beteg szervezetének életerejét fokozza, vagy pedig a betegség parazitaéletét mérgezi. Különös tanítás, de tagadhatatlanul megvan benne az az őszinte törekvés, hogy egységes szemléletben lássa és láttassa a világot. Vida Tivadar Krafft, Fritz—

Meyer-Abich, Adolf: Grosse Naturwissenschaftler. Biographisches Lexikon. Frankfurt a. M., Fischer Vlg. 1970, S. 399. A vállalkozó kedvű kiadó ezúttal a tudományos tájékoztatásnak kívánt segédeszközt nyújtani. A kisalakú lexikon 350 címszót tartalmaz: neves természettudósok rövid életrajzát, s a cikkek végén irodalmi utalásokat. Az előszó tájékoztatása szerint a kis kötet célja, hogy a kutatóknak, vagy az érdeklődőknek megadja az elsődleges tájékoztatást, illetőleg kiindulópontként szolgáljon a további, bővebb információknak a megszerzéséhez. A vállalkozás merészségét illusztrálja a feldolgozott időtartam nagysága: a kötet az ókortól a XX. századig terjedő időszak természettudósainak tevékenységéről, életéről tájékoztat. Ez a körülmény elkerülhetetlenné tette az alapos válogatást. A szerkesztők mindenekelőtt arra törekedtek, hogy minden egyes történelmi kor tudománytörténeti jelentőségének megfelelően legyen képviselve. Sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy a magyar természettudomány képviselői teljességgel hiányoznak a lexikonból. Eötvös Loránd neve is csak egy rövid utalás erejéig bukkan föl, nem munkásságával kapcsolatban, hanem mert a magyar tudós tagja volt egy német fizikus, Neumann Fritz Ernst által alapított tudományos körnek. Sem a Bolyaiak, sem Semmelweis neve nem található a kötetben. Az orvosok — régiek és újkoriak egyaránt — szintén meglehetősen kevés helyet kaptak: Paré, Servet, Jenner, Freud, Szent-Györgyi Albert nevét hiába keresi az olvasó. Nagyon értékes viszont a kötet végén található összeállítás, mely a tudományos kutatásokhoz szükséges segédkönyveket és forrásműveket — a tudománytörténet általános irodalmát, lexikonokat, kézikönyveket, bibliográfiákat: általános, nemzeti és bio-bibliográfiákat, egyes korokat és a különböző tudományágak történetét feldolgozó történeti munkákat, alapműveket, valamint a címszóként szereplő tudósok, feltalálók műveinek hozzáférhető kiadásait tartalmazza. Az