Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
ADATTÁR - Szabó Lajos: Egy XVIII. századi kézirat orvostörténeti adalékai
melly tsak arra való volt, hogy az vitális Spiritus foggyon benne és mint az gyertya el födjék... Meg holt és tsak nem is nyögött, hogy halálát várhattuk volna, meg holt hát Ao 1747 8. Január estvére nap szálatkor, Hegedüsné ölébe ülve az az ágyon, drága jó asszonyok lévén mellette" 91 A messze földről magyar temetőbe temetett asszonynak igen szép tisztességet tettek az erdőbényeiek, mert koporsóját 900 rézszeggel verték ki. Ebben a korban koszorú helyett ez volt a tiszteletadás jele 92 . Ugyancsak részletesen leírta Zsujtai András Mária nevű leányának betegségét és halálát. Zsujtai Mária, aki Hadas Ferenchez ment feleségül 34 éves korában, 1759-ben halt meg Tiszadadán. Ez a leírás különösen figyelemreméltó azért, mert benne elénk tárul az egykorú orvosok és kuruzslók munkálkodása: „Ezen Leányomra . . , terhes oeconomiáju Háznak terhe szállván, sokszor panaszolkodott az sok vendég és házi tseléd miatt lett el lankadásárul, meg monda : Atyám Uram! ezek miatt hamar meg kell halnom. 1759-ben Martius havában három gyermeki meg himlőztek s magára reá ment. Viszont bé adta magát ekkor a természet uttyának mind két részrül lett megrekedése. Melly miatt ágyéka is meg dagadván ex impri. . . admittálta az Kenő átkozott asszonyokat, azok közt valamely Dobozinét, aki olly állapottyában belső gyenge részeit megszaggatta ; méhét, hólyagát, béléit el rontotta. így végső ágyban esvén ... valamely Kajtorné T. Kinisi asszony, quasi főrendü, a ki átkozott kezeivel a természet ellen belé nyúlt, Timsós materiával azon belső részeket meg mázolta, méhét és Hólyagát el rontotta, így már a természetnek rendes uttyai, eszközei meg bomolván, alább alább esett; végre mind az belől meg romlott nedvességeknek, mind az sok ... fekvés miatt tomporán való húsok rothatni indultak, ágyékán el kezdvén, melly az kenésbeli elgyötrés miatt érkezett, meg feketedett, ki tsutsorodott s osztán magában ki esett és helye sponte meg gyógyult. De az többi rothadván Löki Borbély Soós István tsak metélgette. Hívatták Jónás Szent Péteri Doktort, de még el rontotta ; kit az ÚR Isten hamar ki vágott az élők közzül.. . Soós úr mellé Újlaki Borbély Jósef uramot vitettük Dadára, kinek egy tékintésiért fi. X. adván, visszajött és minden bizonnyal biztatott meg épülése felől. Soós István continuálta az praxisát mellette és meg holt 1759 Julii. 6. mint az Tiszt. Prédikátor referálta, alig kimondható buzgó mindennapi fohászkodások közt, nagy készülettel, ép szép elmével menvén Istenhez." 92 Laikus leírása ez, de mégis némi képet ad a kor egészségügyéről, A nagy járványok és betegségek mellett Zsujtai betegnek látta kora erkölcsi állapotait is, mégpedig szinte gyógyíthatatlanul betegnek. 1769-ben ezt írja: „Emlékezetnek okáért jegyzem fel! Megnevekedett az gonoszság rút bujaság, minémünek alig volt híre azelőtt. Csak itt a szomszéd városba, Göncön, kivált miólta a katonák ott quarteroznak, alig találnak szűzleányt. Igen összebogoznak a katonákkal, de azokon kívül is a paráznaság res ad .. . közdologgá vált. . . Annyira is ment már, nem várhatván a leányok a rendes házasságot, felcsináltatják magokat, hogy teherbe esvén, kössék be fejeket, legyenek asszonyokká. Uralkodik ez utálatosság 91 Uo. 471. lap. 92 Uo. 471. lap. 93 Uo. 494. lap.
