Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

ADATTÁR - Bosnyák Sándor: Adalékok a moldvai csángók népi orvoslásához

ADALÉKOK A MOLDVAI CSÁNGÓK NÉPI ORVOSLÁSÁHOZ BOSNYÁK SÁNDOR I. Dombóvár tiekényes • Egyházaskozár Szárász A

második világháború alatt 161 moldvai csángó családot telepített a magyar kormány az 1941-ben visszacsatolt bácskai területekre. A háború utolsó hónapjaiban a szerbek megtorlásaitól tartva elhagyták házaikat, s többhetes kálvária után Baranyában találtak végleges otthonra. 588 fő Egyházaskozáron, 8 fő Bikaion, 64 fő Mekényesen, s 313 fő Szárászon telepedett le.

1 A csángók Moldva őslakóinak tartják magukat. A klézseiek beszélik, hogy „a Szeret partján van egy ereg fa", „aszt még Szent László ültette volt" „Az olyan fa, annak emlékéül ültette, mikor kiverte az idegeneket az országból." Ha hihetünk a regének, akkor a honfoglalás utáni századokban a Szeret volt az ország keleti határa, legalábbis addig terjeszkedett a magyar nép. Ignácz Rózsának így beszéltek negyedszázada a lujzikalagoriak: „mü nem vadunk jövevények." ,,Úd tartották a mü eleink isz, hod mi örökkétől fogva itt levénk."

2 A pokolpatakiak is hasonlóan emlékeznek: „A moldvai magyarok háromszáz évvel előbb ott vótak, mint a románok." A népi emlékezést a történészek is igazolják. A moldvai helynevek elemzése alapján a nagy román történész, Rosetti Radu vonta le először azt a következtetést, hogy Árpád-házi királyaink korában a magyar birodalom határa a Szeret folyó volt.

:î A magyar királyok hűbéreseikké tették a törzsi szövetségben élő Bikal • Bonyhád 0 A Szászvár 0 Komló o Pécs Az áttelepített csángók baranyai lakóhelyei (M:l = 250 000) 1 Hegedűs Lajos: Moldvai csángó népmesék és beszélgetések. Bp. 1952. 5 —

G. 2 Ignácz Rózsa: Keleti magyarok nyomában. Bp. 1943. 64. 3 Idézi Mikecs László: Csángók. Bp. 1941. 52.