Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Fazekas Árpád: Elfelejtett orvosírónk: dr Mádi Szabó Dávid (1808 — 1886)

ELFELEJTETT ORVOS ÍRÓNK: DR. MÁDI SZABÓ DÁVID ( 1 808 — 1 8 8 6 ) • FAZEKAS ÁRPÁD A

következőkben olyan orvos életét és kiterjedt munkásságát ismertetem, akinek a nevét ma már Szabolcs megyében még az orvosok is alig ismerik. Szabó Dávid orvosdoktor, Szabolcs vármegye főorvosa 1808. augusztus 22-én a Zemplén megyei Mád községben született. Apja Szabó József, anyja Kónya Susanna volt. A szülőföld nagy hatással volt későbbi életére és írásaira, s eposzában [15] büszkén így emlékezett Mádra: „És Mád áll ma nap is hírnév s szölö-koszorúsan, Fülmile fészkében, s fészkem vala nékem is egykor." (11. old. 1—2. sor) Az ismeretek elemeit Mád iskolájában sajátította el. Ezután 1821—28 között a sárospataki Református Főiskolán tanult, majd a miskolci Református Lyceumba került. Orvosi tanulmányait 1832ben kezdte meg a pesti egyetemen, s ott avatták 1838-ban orvosdoktorrá. Orvosként szülőfalujában telepedett le, majd Sárospatakon (itt herceg Breczenheim Ferdinánd udvari orvosa volt) és Nagykállóban folytatott orvosi gyakorlatot. Vármegyei főorvosként is egy ideig Nagykállóban működött, mígnem az új megyeszékhelyre, Nyíregyházára költözött át. Majdnem két évtizedig volt vármegyei főorvos, majd kórházigazgató főorvos. Nyíregyházán halt meg 188G. július 3-án, és a nagykállói temetőben nyugszik. Hét unokája él, akik nagyapjuk tehetségét továbbvive részben művészi, részben egészségügyi pályán működnek. Első felesége, Kun Magda 1871-ben meghalt. Másodszor Nyíregyházán nősült, és Pathy Nagy Erzsébetet vett el. Mádi Szabó Dávid érdekes egyéniség Dr. Mádi Szabó Dávid